XXVII. TÖRVÉNY-CZIKK

a bánya-adóról.(2)

(Szentesítést nyert 1875. évi május 14-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1875. évi május 18-án, a förendek házában 1875. évi május 15-én.)

I. FEJEZET.

Átalános határozatok.

1. §. Bánya-adó tárgya azon jövedelem, mely bányaművelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből ered.

a) minden bányavállalat, mely a bányatörvény szerint adományozott külmértékkel vagy adományozott és bányatelekkönyvezett bányatelekkel bir, vagy végre segédhajtásra bányahatósági engedélyt nyert ;

b) a kőszénbányák, soroztassék bár a kőszén a szabadoknak nyilvánított ásványok közé, vagy sem, és folytattassék ily bányák mivelése a bányatörvény szerint kiadott kutatási jogositvány vagy adomány alapján, vagy a nélkül ;

c) a bányahatósági engedély mellett folytatott aranymosási üzlet ;

(1) V. ö. Id. törv. szab. VII. 13. §. A bányaadó alá esők hadmentességi díjáról v. ö. 1883: IX. t. cz. 2. §. A bányaadó után a megyék, ill. a törvényhatóságok az 1883: XV. t. cz. 9. §-ának és az 1890: 1. t. cz. 23. §-ának (útadó) korlátain belül pótadót vethetnek ki. A bányaművelésből és a hozzá tartozó iparágakból eredő jövedelmek utáni átalános jövedelmi pótadót az 1883: XLVI. t. cz. 9. §-ának 4. pontja állapítja meg (korábban: 1875: XLVII. t. cz. 3. §. 3. p.).

d) a bányatermények feldolgozására szolgáló, a bányatörvény alapján felállitott és bánya-telekkönyvezett segédművek.

3. §. A bánya-adó minden oly üzemre, mely bárminemű köszén-termeléssel foglalkozik, a tiszta jövedelem 7%-al vettetik ki.

Minden egyéb bányaművek a tiszta jövedelem 5%-al rovandók.

Tiz százaléknyi adó fizetendő minden segédvájás (al- és megyetárna) vállalkozója által, ki ily segédvájást, mint önálló vállalatot üzembe vett, és azért más bányavállalkozóktól dijakat szed.

4. §. Az e törvény által megállapitott adónak 70%-a állami adó, 30%-a pedig földtehermentesitési járulék.

II. FEJEZET.

A tiszta jövedelem kinyomozása.

5. §. Adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga. Az évi üzleteredmény megállapitásánál a nyers jövedelemből a 6. §. 1—17. pontjai alatt foglalt tételek vonhatók le.(1)

6. §. Az igazgatási és üzemi kiadásokhoz tartoznak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak :

1. az általános igazgatási és kezelési költségek: u. m. az igazgatóknak, tisztviselőknek, felügyelőknek és szolgáknak fizetésük, természetbeni járandóságaik jutalékok fejében, és ha a bányatársulatnak igazgató-tanácsa van, az igazgató-tanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek; továbbá bányatársulati gyülések hirdetésére és tartására, nyugdijakra, irodai szükségletekre forditott kiadások ;

2. a tulajdonképeni vájna-mivelési költségek, u. m. a feltárásra, előkészitésre, lefejtésre, kiszállitásra, vizemelésre és légvezetésre, valamint a bányának jó karban tartására tett kiadások ;

3. az előkészités végett megvett vagy beváltott nyers terményekért kiadott összegek ;

4. az előkészitési, kohászati vagy finomitási költségek;

5. az első szervezés létesitése czéljából szükséges, egyszer-mindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bár mi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében a 8-ik pont alatt engedélyezett levonások által amugy is fedezvék, nem soroztatnak;

6. a mű-építmények, üzemi épületek és azon lakházak fentartásának költségei, melyek tisztviselők, felügyelők és munkások számára rendelvék; 7. a leltár szerinti felszerelés karbantartására szükséges és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adott összegek;

8. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakitott tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak;

(1) Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló 1891: XIV. t. cz. 83. §-a értelmében, az ezen t. cz. következtében fizetendő járulékok és összes költségek oly üzleti kiadásoknak tekintendők, melyek a bányavállalat nyers jövedelmének megállapításánál levonásba hozandók. — V. ö. alább 7. §.

9. a társpénztárak számára, az illetékes egyházi, iskolai és községi czélokra fizetett járulékok; továbbá a bányamegyei intézmények, segédvájások, al- és megyetárnák költségeiben való részvét és használt bányaszolgalmak kárpótlása;

10. oly bányaművekért, épitményekért, gépekért vagy egyéb készülékért, melyek nem a mű tulajdonához tartoznak, fizetett bérek, ugyszintén azon összegek, melyek az üzemhez szükséges telkekért, s esetleg a lemivelés jogáért a földtulajdonosnak fizettetnek, valamint kezelési helyiségekért a tisztviselői, felügyelői és munkás-lakásokért haszonbérül fizettetnek;

11. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi törvényezikk 6-ik §-ára, fordittatott legyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapitására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzemnek folytatására;

12. jelzáloggal biztositott tőkék kamatai, valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat a 11. pont alatt emlitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet;

13. behajthatatlanoknak kimutatott követelések. Ezek azonban nyilván– tartandók, és a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön kimutatandók ;

14. azon ingatlan vagyon után eső föld- és házadó, melynek jövedelme külön ki nem mutatható, vagy a bevételek közé felvétetett;

15. elemi csapások elleni biztositási illetékek;

16. a vállalat helyén és azon kivül levő raktárak költségei;

17. a telekdij (mértékdij).(1)

7. §. A bánya-adó mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig az illető mű annyi éven át még fenn nem állana, annak megkezdésétől számítandó időre készitett mérleg alapján az 5. és 6. §§-ok határozmányainak tekintetbe vétele mellett rovatik ki,(2)

III. FEJEZET.

A bevallásról.

8. §. A bányaadó a mű tulajdonosa, vagy a bányatörvény szerint a mű vezetésére jogositottak vagy meghatalmazottjaik vallománya alapján, vagy ha vallományt adni elmulasztanának vagy olyat adnának, mely a valóságnak meg nem felel, a nélkül is hivatalból állapittatik meg.

9. §. A bevallásokat külön kell tenni:

a) minden oly műről, mely vasat vagy köszenet termel;

U) minden oly műről, mely egyéb ásványok termelésével és feldolgozásával foglalkozik;

c) önálló segédvájásokról.

Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vállalkozónak

legyen

az magánszemély, vagy társulat fentemlitett a) b) és c) alatti egy-egy csoportbeli és egy bányakapitányság kerületében fekvő összes egész műveinek

(1) V. ö, alább 7. §.

(2) V. ô. 11. 8.

bevételei és kiadásai a tiszta jövedelem meghatározása czéljából összesittessenek.(1)

10. §. Ha a tiszta jövedelem akár a vallomás elmulasztása miatt, akár azon körülménynél fogva, hogy a vallomásban közlött adatok a valósággal meg nem egyezőknek bizonyultak be, megállapitható nem volna, a bányaadó az üzemben fekvő álló s forgó tőkék tiz % után és az alkalmazott munkások mindegyike után fizetendő két forintban hivatalból állapittatik meg.

Ha az üzemben fekvő álló és forgó tőkék összege ki nem nyomozható, akkor a bányaadó kiszabatik:

a) a bányaműveknél az illető mű által fizetendő telekdijak ötvenszeres összegével;

b) kohóműveknél a mű-üzem terjedelmének, munkásai számának, épitményei s a mű egyéb tartozékai felállitására, az üzem folytatására megkivántató költségek összegének tekintetbe vételével hivatalból megállapitott jövedelem alapján;

c) önálló segédvájásoknál a bánya-vállalkozók által fizetendő dijak 5%-val. 11. §. A bányaadónak a fentemlitett adóztatási alapokon való kivetése az 1868: XXVI. törvényczikkben foglalt határozmányok értelmében történik, (2) a következő módosításokkal:

a) a vallomás azon község elöljáróságánál nyujtandó be, melyben a műbirtokos lakik, vagy a fővállalat művezetése székhelyét tartja;

b) ha egy és ugyanazon vallomás a 9. §. végbekezdése értelmében több más községben fekvő művekről is szól, köteles azon község elöljárósága, melynél a vallomás beadatott, a vallomás beadásáról a többi illető községek elöljáróságait értesiteni;

e) a kir. adóhivatalok a községektől hozzájuk érkezett vallomásokat és összeirási jegyzékeket átteszik azon bányakapitánysághoz, melynek kerületében az illető művek feküsznek;

d) a bányakapitányság megvizsgálja az összeirási jegyzékeket és a vallo

másokat.

Ha vallomás nem adatott, vagy a beadott vallomásokban közlöttek kielégitőknek nem találtatnak, köteles a bányakapitányság a törvényszerű adatokat hivatalból, esetleg szakértők, bizalomra méltó egyének, a mű vezetésére jogositottak, vagy meghatalmazottjaik kihallgatása és számadásaiknak megtekintése után kinyomozni, ezek alapján a kirovandó adó nagysága iránt javaslatot tenni, és az összes tárgyalási iratokat azon kir. adóhivatalhoz további intézkedés végett visszaküldeni, melytől a felhivást vette;

e) azon adókivető, illetőleg felszólamlási bizottságokba, melyeknél bányaadó is tárgyaltatik, ezen tárgyalásokhoz a törvényhatóságok által, vagy azok közvetítésével két-két rendes és két-két póttag az önálló bányabirtokosok vagy szakképzett bányászok sorából választandó.

12. §. A bányatelek és zárt kutatmányi dijak beszedésére nézve az eddigi gyakorlat marad is fentartatván, azoknak ugy kivetésére, mint érvényben.(3)

(1) V. 6. 11. S.

(2) A bányaadónak kivetéséről jelenleg rendelkeznek: 1883: XLIV. t. cz. 4. §. 2. p., 11. §. 3. p., 13. §. g) p., 18., 21. §§., 29. §. 2. p., ill. 1889: XXVIII. t. cz. 6. §. 2. p. (korábban: 1876: XV. t. cz. 11., 13., 21. §§.).

(3) E §-t hatályon kívül helyezte az 1885: XIV. t. cz., melynek értelmében az eddigi zártkutatmányi díj helyett felügyeleti illeték fizetendő.

43. §. Ezen törvény hatálya a polgárositott vényczikk 5-ik §-ában foglalt kivétel fentarhatárőrvidéki részekre - tekintettel az 1873: tása mellett egyelőre ki nem terjed.(1)

XXVIII. törvényczikkre, a most idézett tör

14. §. A jövedelemadóról szóló 1868: XXVI., 1870: XLIV., 1871: LVIII. és 1873: VII. törvényczikkek s az ez adónemet illetőleg érvényben levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek és a pénzügyminister felhatalmaztatik, a jelen törvénynek megfelelő ujabb gyakorlati szabályok kiadására.

15. §. A bányaadó az 1875. évi január 1-től kezdve a jelen törvény határozmányai szerint rovatik ki.

16. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy- és a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi ministerek bizatnak meg.

XXVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a bor- és husfogyasztási adóról.(2)

(Szentesitést nyert 1875. évi május 14-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1875. évi május 18-án, a förendek házában 1875. évi május 19-én.)

1. §. A bor- és a húsfogyasztási adóról szóló 1868: XVII. törvényczikknek a szőlőtörkölyre öntött vizből készitett lőréről szóló 2. §-a, továbbá az 1868: XXXV. törvényezikknek, a házi szükségletre szánt bor adómentességéről szóló 2. §-a hatályon kivül helyeztetnek.

2. §. Az 1868: XXXV. törvényezikk 3. §-ának | tandó 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz bekezdése és 1. pontja következőképen módo- felfolyamodási joggal élhet. sittatik :

Ha e joggal ezen idő alatt nem él, a reá utalt adóátalányba belegyezettnek tekintetik.

A felfolyamodvány azon pénzügyi igazgatósághoz intézendő, mely az évi adóátalányt kiszabta.

Azon esetekben, midőn a hivatalosan kinyomozott valóságos fogyasztásnak megfelelő átalány beszedése iránt valamely községgel egyezmény (megváltás) nem jó létre, az adónak bérbeadása pedig vagy egyáltalában nem A pénzügyi igazgatóság a község kifogásait sikerül - vagy a legmagasabb bérajánlat nem vizsgálat alá veszi, s ha azokat alaposaknak éri el azon adóösszeget, mely a hivatalosan találja, az adóátalányt azokhoz képest véglegekideritett adóköteles fogyasztásnak megfelel, - sen állapitja meg. Ha ellenben a p. ü. igazgatóa pénzügyi igazgatóságok felhatalmaztatnak, ság a felfolyamodványnak vagy épen nem vagy hogy tekintettel a hivatalosan kinyomozott csak részben vél eleget tehetni, akkor az ügyadóköteles fogyasztásra és az arra befolyást iratokat saját véleménye kiséretében s az ügygyakorolható összes viszonyokra, megállapit-ben véleményadás végett általa választott két hassák és az illető községgel tudathassák azon megbizottnak megnevezése mellett további adóátalányt melyet a község bor- és hus-intézkedés végett átteszi a törvényhatóság alfogyasztási adó vagy ezek egyike fejében az év ispánja vagy törvényhatósági joggal felruháfolyamában beszedni és az állampénztárba be- zott város polgármesteréhez s erről a községet szolgáltatni köteles. értesiti.

Azon község, melynek a reá ekép kiszabott Az alispán vagy polgármester az illető közadóátalány ellen kifogása van, az annak ki-séget szintén két megbizottnak a felhivás véteszabásáról szóló értesítés kézbesítésétől számi- létől számitott 8 nap alatt leendő megneve

(1) E t. cz. hatályát, az 1887. évtől kezdve, a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekre kiterjesztette: 1886: XXXVII. t. cz. (2. §. d) p., 4. §.: 1888: XXXV. t. cz. 66. §.)

(2) A bor- és húsfogyasztási adóra vonatkozó törvények hatályát, az 1887. évtől kezdve, a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekre kiterjesztette: 1886: XXXVII. t. cz. (2. §. f) p.).

A bor után járó italmérési adónak a borfogyasztási adóval egyesítéséről v. ö. 1892: XV. t. cz. 1-4. §§-ait és az ezen t. cz. kiegészítő részét képező árszabást.

Magyar Törvénytár. 1875-1876.