116. CZIKKELY. Kabold-féle fekvőjószágokat is, kivéve Nádasdi Ferencz gróf uréit, melyek az ő végvárai Az ország végvidékei részére teljesitendő Sárvár és Kapuvár részére lettek kirendelve, ingyenmunkáknak a rendjét meghatá- és kivéve Kesző várának ugyanoda rendelt rozzák. A rendek a végvidékek helyreigazitásáról és megerősítéséről, valamint az ingyen munkák meghatározásáról is gondoskodni óhajtván, a következő módon rendelkeztek: 1. §. Először is, kivévén az esztergomi érsekségnek bárhol létező összes fekvő jószágait, a miatt, mert a méltóságos és főtisztelendő esztergomi érsek ur az ujvárí erősség épitését megkezdvén és tovább folytatván, azoknak minden ingyen munkát állandóan ehhez kell teljesíteniök: 2. §. Az ország felső részeiben kirendelik Szatmárhoz a hasonnevü Szatmár vármegyét egészen, kivéve az Ecsedhez tartozó fekvő ószágokat. 3. §. Kállóhoz Szabolcs vármegye három járását: 4. §. Tokajhoz Szabolcs vármegyének Dada nevű negyedik járását és Zemplén vármegyének egyik járását, az alsót. 5. §. Onodhoz ugyanannak a Zemplén vármegyének többi három járását, továbbá Abaujvár-, Heves, Külső-Szolnok és Ung vármegyéket egészen. 6. §. Szendrőhöz: Sáros-, Szepes-, Ugocsa-, Bereg- és Torna vármegyéket, kivéve a Szádvára várához tartozó fekvőjavakat, de csak egy esztendőre. 7. §. Diós-Győrhöz egész Borsód vármegyét, Csongráddal. 8. §. Putnokhoz Gömör vármegyét egészen, hasonlóképen kivévén a Szádvára várhoz tartozó fekvőségeket, melyeket épen ugy mint a Tornában létezőket, annak az omlófélben levő várnak a kiigazitására rendeltek ki, de csak egy esztendőre. 9. §. A dunáninneni részekben pedig az Úrnak 1647. évében hozott 453. czikkelylyel történt megállapítást meghagyják a maga állapotában, kivévén az esztergomi káptalannak Nyitra-, Bars- és Hont vármegyékben fekvő jószágait, a melyek Szent Benedek várához vannak rendelve; és kivéve Pozsony vármegyét is, a melyet annak a viszonzására, hogy az esztergomi érsek saját kapui számán tul a föntebb emlitett száz lovast fogja két éven át eltartani, az érsekujvári erősség helyrehozásához segitségül rendeltek ki; ugyszintén Soltmegyét is, a melyet Buják vár számára hagytak. 10. §. A dunántuli részekben pedig megujitják az 4647. évi 153. czikkelyt és csak a következőkben módosítják: Pápához kirendeik egész Sopron vármegyét, beleértve a két részét. Oda, Pápához rendelik még Vas vármegye két járását, Szalay György és Potyondy Gáspár szolgabirókéit a Miske-féle fekvőjószágokkal, kivévén ebben a vármegyében is a kiveendőket, a melyek a föntemlitett czikkelyben elő vannak sorolva; annak a kijelentésével, hogy a vépi fekvő jószágok, mínt a melyek a pápai erősségtől távol feküsznek, az oda határozott munkákat a vármegye rendeléséhez képest pénzben teljesíthessék a Kőszeg várához tartozó fekvőjószágok pedig jövőre a kapuk összeírásához képest hasonlóképen pénzben fogják azt teljesíteni. 11. §. Tatához Balogh András komárommegyei szolgabirónak a járását, kivéve a Komárom várához tartozó Szőny, Almás, Neszmél birtokokat. 12. §. Komáromhoz ugyanannak a Komárom vármegyének többi három járását, ugymint a dunáninnenit és Odor Péterét, a vértesaljait az említett Szőny, Almás és Neszmél birtokokkal. 13. §. Geszteshez saját tartozékait. 14. §. Chesznekhez Tatt és Tápi-SzentMiklós birtokokat Györ vármegyéből. 45. §. Muraszombathoz a Petáncz nevü három birtokot, továbbá Borhidát, Várkóczot és Korongot, a melyekhez hozzáadják Petzninczet és Markusóczot, valamint a nemeseknek és szabadosoknak a felső-lindvai erősség és muray-szombati vár tartozékaiban fekvő jószágait, kivéve a bán gróf urnak ott levő fekvő jószágait, a melyeknek ő maga vagy mások vannak a birtokában. 16. S. Széchy-Szigethez ennek összes tartozékait, a Széchy családbeli urak mondott felső-lindvai erősségének és muraszombati várának más tartozékaival együtt. 17. §. Egervárhoz Mindszent, Barabás és Vaspör birtokokat. 18. §. Lövöhez Hassági, Baksa és Pórszombatja birtokokat. 19 S. Türjéhez az ugyanazon nevü falut, a mely tudniillik annak ugyanott fekvő tartozékait, és ugyanannak a prépostságnak más birtokait, 20. §. Zalavárhoz Szabor birtokot. 21. S. Kapornakhoz, mint ezt ezelőtt az 1635, évi határozatokban elrendelték. 22. §. Csákányhoz, az 1630. évi 3. czikkely értelmében, Dobra járást. 23. §. A Moson vármegyéből a győri várhoz és erősséghez rendelt és beveendő pénzösszeget ugyanama Győr vármegye alispánja kezéhez kell adni és beszolgáltatni, a ki ennek ugy bevételéről, mint kiadásáról a vármegyének kellően számot adni tartozzék. ARTICULUS 117. Modus et ordo, quibus defectus, et fraudes circa administrationem gratuitorum §. 24. Hac tamen conditione per expres- nati, ad diversos aliorum continiorum usus, sum declarata: quod de perceptione, et ad non distrahantur: et Sylvæ quoque dominocontinium erogatione, hujusmodi gratuitorum rum prælatorum, baronum, et nobilium ad laborum, tam futurorum, quam præteritorum, privatos capitaneorum usus, ne(1) desolentur, singuli continiorum capitanei, supremis, et sub pœna violentiæ, in utroque. Vice-comitibus, ac comitatibus, ex quibus videlicet, ejusmodi gratuiti labores administrati fuerint, et imposterum administrabuntur: plenarias rationes dare debeant, et sint adstricti: salva nihilominus, in regnicolas, tales gratuitos labores præstare nolentes, pro domino palatino declarata superius compellendi facultate. §. 25. Casu vero, quo tales capitanei, de Et quia circa gratuitorum laborum admiperceptis gratuitis laboribus rationem dare nistrationem, tam ex parte comitatuum, quam nollent, vel non possent; extunc comes, vel capitaneorum, plurimi defectus, et fraudes, vice-comes, et comitatus, omnimodam habeat distractionesque, in privatos usus fieri conde ejusmodi capitaneis, et bonis ipsorum, pro sueverunt; modus et ordo eosdem præstandi, retentis apud se gratuitorum laborum subsi- ac in usus præcise continiorum convertendi, diis, sine omni litiginario processu, executio- in articulo 52. anni 1618. expressus, sub nem faciendi, et iterum ad continia conver- pœna ibidem posita exacte observandus statandi facultatem. tuitur: laborum praecaveantur. §. 1. Ubi vero gratuitum laborem, in partibus cis- et ultra-Danubianis, in pecunia præstant: a singulis portis florenos tres eum §. 26. Et in hujusmodi gratuitis laboribus, debito modo, et ordine administrandis, illud quoque servandum statuunt regnicola; ut gratuiti labores ad certa aliqua contina ordi- dimidio solvant. ARTICULUS 118. Domini Joannes Waichardus dux Minsterbergensis in Silesia: sacri Romani imperii princeps ab Auerspergh, et Octavius de Aragonia, ac sacri Romani imperii princeps; in Hungaros recipiuntur. Porro status, et ordines, excellentissimorum dominorum. Joannis Waichardi, ducis Minsterbergensis in Silesia : §. 1. Sacri Romani imperii principis ab Auersperg, comitis Gottsche, et Wels, domini in Schön, et Szissenberg, aurei velleris equitis, sacræ cæsarea regiæque majestatis(2) consiliarii, camerarii, supremi et hæreditarii provinciæ marsalchi, et camerarii ducatus Carnioliæ et Sclavoniæ : §. 2. Et Octavii de Aragonia, sacri Romani imperii principis, et ducis Amalffi; suæ majestatis intimi consiliarii, camerarii, guardia hadschierorum capitanei, generalis, et campi marsalchi; nec non aurei velleris equitis; §. 3. Curam ac promtitudinem, in hoc regnum Hungariæ, ejusque commoda promovenda, tam interpositione apud suam majestatem sacratissimam partium suarum, quam aliis occasionibus, cum grata illorum satisfactione, copiose declaratam, sat luculenter contestatam habentes; eosdem de sua majestate et regno ita benemeritos, recepto primo, tam suo, quam hæredum suorum nominibus consueto juramento, benevole, ac ex solo proprioque gratificandi motu; in numerum reliquorum regni Hungariæ incolarum receperunt; ac pro veris, et indubitatis ejusdem membris, imposterum ab omnibus habendos, acceptandosque decernunt: confidentes ipsos. eorumque hæredes, bonos, et gratos patriæ cives; tuendisque ejusdem libertatibus et procurandis commodis, intentiores futuros. (1) Az eredetiben «ne» helyett none áll. (K. és Ó,) más végvidékek különböző czéljaira felhasználni, és hogy a főpap urak, bárók és nemesek erdeit se pusztítsák a kapitányok magán használatára, mindkét esetre a hatalmaskodás büntetését szabván ki.(1) 117. CZIKKELY. Az ingyenmunkák teljesítése körül tapasztalt hiányok és csalások meggátlásának a módja és rendje. 24. §. Mindazonáltal annak a feltételnek a rozzák, hogy a valamely bizonyos végvidékhatározott kijelentésével, hogy a végvidékek hez kirendelt ingyen munkákat nem szabad egyes kapitányai tartozzanak és kötelezve legyenek, ugy ezeknek jövendő, mint az elmult ingyen munkáknak a bevételéről és a végvidékekre való kiadásáról, a fő- és alispánoknak meg a vármegyéknek, a melyekből tudniillik azok az ingyen munkákat teljesitették és ezután teljes.teni fogják, teljesen számot adni, mindamellett épségben maradván a nádor urnak ama föntebb kijelentett joga, hogy az ingyen munkákat teljesiteni vonakodó országlakósokat azok teljesítésére kényszeríthesse. 25. §. Abban az esetben pedig, hogy ha azok a kapitányok a beszedett ingyen munkákról nem akarnának vagy nem tudnának számot adni, akkor az ispánnak vagy alispánnak és a vármegyének teljes hatalmában álljon az ilyen kapitányok ellenében és azok fekvő jószágaiban a maguknál visszatartott ingyen munka segélyt minden peres eljárás nélkül végrehajtás utján felhajtani és ismét a végvidékekre forditani. 26. §. És az ilyen kellő módon és rendben szolgáltatandó ingyen munkákra nézve az országlakósok annak a megtartását is elhatá És mivel az ingyen munkák szolgáltatása körül mind a vármegyék, mind a kapitányok részéről igen sok hiba és csalás, és azoknak magán czélra való felhasználása szokott előfordulni, határozzák, hogy az 1618. évi 52. czikkelyben kitett büntetés alatt, azoknak teljesitésében és egyenesen a végvidékekre való felhasználásában az eme czikkelyben megállapitott módot és rendet szorosan meg kell tartani. 1. §. Hogyha pedig az ingyen munkát a Dunán inneni és tuli részekben pénzben szolgáltatják, minden egyes kaputó negyedfél forintot fizessenek.(2) 118. CZIKKELY. Waichard János, sziléziai, minsterbergi herczeg urat, Auerspergh, szent római birodalmi fejedelem urat és aragoniai Oktáv, szent római birodalmi fejedelem urat honfiusitják. A karok és rendek továbbá, nagyméltóságu Waichard János, minsterbergi herczegnek, Sziléziában; 1. §. Auersperg, szent római birodalmi fejedelemnek, Gottsche és Wels grófjának, Schön és Szissenberg urának, aranygyapjas vitéznek, a császári és királyi szent felség tanácsosának, kamarásának, fő és örökös tartományi marschaljának, és Krajna herczegség és Szlavonia kamarásának; (3) 3. §. És aragoniai Oktáv, szent római birodalmi fejedelemnek, amalffii herczegnek, Ö felsége titkos tanácsosának, kamarásának, a Hadschir-testőrség kapitányának, generálisnak és főhadvezérnek és aranygyapjas vitéznek, 3. §. Azt a gondosságát és készségét, a melyet e Magyarország és jólé-tének előmozdítása iránt, az ő hálásan érzett megelégedésükre, részint Ő szent felségénél való közbenjárásukkal, részint sok más alkalommal bőségesen tanusitottak, elég világosan bebizonyitottnak látván, őket, a kik Ő felsége és az ország körül annyi érdemet szereztek, bevevén tőlük előbb a maguk és örököseik nevében a szokásos esküt, jóakarattal és csupán saját kedveskedési szándékukból, Magyarország többi lakósai közé befogadták és határozzák, hogy ennekutána mindenki az ország valódi és kétségtelen tagjainak tartsa és ismerje el, bizván abban, hogy ők maguk és utódaik a hazának jó és hálás polgárai lesznek és szabadságainak a megvédésében, javának az előmozditásában buzgólkodni fognak. (1) V. ö. 1662: XX. és 1681: VII. és XVI. t. cz. (2) V. ö. 1659: CXXX. és 1681: VII. t. cz. (3) V. ö. 1886: VIII. t. cz. 1. §. I. ARTICULUS 119. Domini, Raymundus comes Montecuculi: Joannes Richardus comes a Starhenberg: Joannes Georgius Pucher: Ferdinandus Leopoldus comes a Nachot: Petrus Paulus, et Joannes Stanislaus Tarnowsky: Franciscus Ernestus comes de Paar: Georgius Andreas a Sonau: Sigismundus Friedericus a Spaidl: Paulus Hartman ab Eiweszwalt: Christophorus a Zinzendorff : Wolffgangus, et Joannes Guilielmus a Stubenberg: David Henricus Zobek: Adamus et Gottleb a Windischgracz, et Joannes Wendelinus a Schloszberg ; in Hungaros recipiuntur. Demum et ultimo, iidem status, et ordines, tum ad benignam suæ majestatis sacratissimæ recommendationem; tum vero ob præstita, et futuris quoque occasionibus præstanda, et exhibenda ipsorum in hoc regnum Hungariæ, partesque annexas merita; accedente etiam ipsorum pro ea re, apud status studiosa interpellatione, spectabiles ac magnificos dominos, Raymundum comitem Montis Cuculi, suæ majestatis consiliarium aulicum bellicum, camerarium, et equitatus generalem : §. 1. Joannem Richardum comitem a Starhenberg, suæ majestatis consiliarium, bellicum, camerarium, et constitutum colonellum : §. 2. Joannes Georgium Pucher, a Meggenhausen, liberum baronem et dominum in Kadau, Reichenburg, et Zwellffaxing, suæ majestatis consiliarium aulæ bellicum: §. 3. Ferdinandum Leopoldum S. R. I. comitem a Nachot, et Liechtemburg, suæ majestatis consiliarium, et actualem camerarium : §. 4. Comites Petrum Paulum, et Joannem Stanislaum Tarnowsky, a Tarnow, ex baronissa Matre Hungara natos, bonaque hæreditaria in regno Hungariæ jure eodem materno habentes, salvis constitutionibus regni superinde editis, permanentibus: §. 5. Franciscum Ernestum, sacri Romani imperii comitem de Páár, Marchionem in aureo monte sancti Jacobi equitem, nec non suæ majestatis actualem cubicularium, camerarium : §. 6. Georgium Andream nobilem dominum a Sonau, liberum baronem in Reichersbergh, suæ majestatis inclytæ camera aulicæ, et serenissimi principis Leopoldi archiducis Austriæ consiliarium: §. 7. Sigismundum Fridericum liberum baronem a Spaidl : §. 8. Paulum Hartman, liberum baronem ab Eyweswaldt: §. 9. Christophorum baronem a Zinzendorff, et Pottendorff, dominum a Hanzek, et Greszten, archiducatus Austriæ hæreditarium venatorum præfectum : §. 10. Wolffgangum, et Joannem Guilielmum, liberos barones a Stubenbergh: §. 11. Davidem Henricum Zobek de Kornicz, liberum baronem : §. 12. Adamum et Gottleb, liberos barones a Windischgracz : §. 13. Et Joannem Wendelinum a Schlosperg; in numerum ipsorum. prævio solito juramento superinde præstito recipiunt. §. 14. Qui vero eorum propter absentiam, vel alias incidentias pro nune non deposuissent; illud in proxime secuturis comitiis regni publicis, præstare essent obligati: certo sperantes, eosdem juxta etiam oblationem ipsorum D bonos, sinceros, et fideles patriæ cives, et promotores futuros. 119. CZIKKELY. Montecuculi Rajmond gróf, Stahrenbergi János Richard gróf, Pucher János György, Nachot Ferdinand Lipót gróf, Tarnowsky Péter Pál és János Szaniszló, Padr Ferencz Ernő grof, Sonau György András, Spaidl Zsigmond Frigyes, Eiweszwalt Hartman Pál, Zinzendorff Kristóf, Stubenberg Farkas és János Vilmos, Zobek Dávid Henrik, Windischgräcz Ádám és Gottlieb, meg Schloszberg János Vendel urakat honfiusitják. Végül és utoljára ugyanazok a karok és rendek, részint Ő szent felsége kegyes ajánlására, részint pedig e Magyarország és a kapcsolt részek iránt teljesített és a jövő alkalommal is teljesitendő és tanusitandó szolgálataik miatt, hozzájárulván ehhez még a rendekhez e tárgyban intézett buzgó kérésük is, a következő tekintetes és nagyságos urakat, ugymint: Montecuculi Rajmond grófot. O felsége udvari hadi tanácsosát, kamarást és lovassági generálist: 1. §. Stahrenberg János Richárd grófot, Ö felsége hadi tanácsosát, kamarását és tényleg szolgáló ezredest (1); 2. §. Meggenhauseni Pucher János Györgyöt, szabad bárót, Kadeu, Reichenburg és Zweltfaxing urát, Ö felsége udvari hadi tanácsosát (D); 3. §. Nachoti és Liechtemburgi Ferdinánd Lipótot, szent római birodalmi grófot, Ő felsége tanácsosát és valóságos kamarását; 4. §. Tarnowi Tarnowsky Péter Pál és János Szaniszló grófokat, a kik magyar bárónő anyától születtek és a kiknek Magyarországban ugyancsak jogon örökségi fekvő jószágaik vannak, épségben maradván az országnak ez iránt hozott törvényei; 5. §. Paar Ferencz Ernőt, szent római birodalmi grófot, aranyhegyi örgrófot, a szent Jakab-rend lovagját és felsége valóságos palotamesterét, kamarását (D; 6. §. Nemes Sonau György András urat, reichersberghi szabad bárót, Ő felsége nemes udvari kamarájának és a fenséges fejedelemnek, Lipót ausztriai föherczegnek tanácsosát: 7. §. Spaidl Zsigmond Frigyes, szabad bárót ; 8. §. Eyweswaldti Hartman Pál, szabad bárót ; 9. §. Zinzendorffi és Pottendorffi Kristóf bárót, Hanzek és Greszten urát, az ausztriai főherczegség örökös vadászmesterét; 10. §. Stubenbergh Farkas és János Vilmos, szabad bárókat (1); 11. §. Korniczi Zobek Dávid Henrik, szabad bárót (D); 12. §. Windischgräcz Ádám és Gottlieb, szabad bárókat (D); 13. §. És Schlosperg János Wendelt, az e részben szokásos eskü előzetes letétele után, maguk közé befogadják. 14. §. A kik távollétük vagy más közbejött akadályok miatt az esküt ezuttal le nem tették, azok a legközelebb tartandó közönséges országgyülésen kötelesek azt letenni, bizton remélvén, hogy (igéretükhöz képest is) a hazának jó, igaz és hű polgárai és javának előmozditói lesznek. (1) V. ö. 1886: VIII. t. ez. 1. §. II. és III. |