Page images
PDF
EPUB

VIII

lemű kiadó áldozatkészségéböl, függelék gyanánt, némely (egyrészben még kiadatlan) becses közjogi történeti okmányokat a végett is csatoltam, hogy azok együtt, s könnyen feltalálhatók legyenek.

[merged small][merged small][ocr errors]

MAGYARORSZÁG

sarkalatos törvényei 1848-ig.

ÖSSZERZŐDÉS.

A magyar alkotmány alapját amaz ősszerződés képezi, melyet a Béla király névtelen jegyzője" nevezet alatt ismeretes iró bizonyítása szerint, a hét magyar néptörzs vezérei, midőn éppen elfoglalandók voltak mostani hazánkat, Magyarországot, egymás közt a következő feltételek alatt kötöttek :

1

‚Az eskü első állapotja így vala: hogy mig éltök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak is, fejedelmük mindig Álmos nemzetségéből legyen.

Az eskü másod-állapotja így vala: valami jót munkájokkal szerezhetnek, senki közülök ki ne legyen zárva belőle.

Az eskü harmad-állapotja így vala: hogy azon fejedelmi személyek, kik Álmost szabad akaratjokból választották urokká, se maguk, se fiaik soha a fejedelem tanácsából és az ország tisztjéből egy átalában ki ne rekesztessenek.

Az eskü negyed-állapotja így valahogy ha valaki utódaik közül hűtlenné lenne a fejedelem személye ellen, és meghasonlást mívelne a fejedelem és rokonai közt, a vétkesnek vére ontassék,

mikép az ő vérök omlott az esküben, melyet Almos fejedelemnek tettenek.

Az eskü ötöd-állapotja így vala: hogy ha valaki Álmos fejedelem és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotjait meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké.“ (Lásd a jegyzetek közt 1-ső sz. a.)

Az ezen alapon felépített magyar alkotmány, az Álmos fiától, Arpádtól származott magyar hercegek és királyok, nevezetesen pedig sz. István első magyar király és ennek több utóda alatt áldásdús virágzásnak örvendett; de II. Endre király, habár trónraléptekor megesküdött arra, hogy fentartja az ország jogait és tisztelni fogja a korona méltóságát, a történetirók által összhangzólag elismert gyengesége és rosz gazdálkodása, valamint az által, hogy a pénzügyek vezetését zsidókra és izmaelitákra bízta, és végre udvaroncainak eltűrt önkényuralma által az országot a végpusztulás, romlás örvényéhez vezette.

AZ ARANY BULLA.

Ezen fenyegető veszély elhárítása végett János esztergami érsek a papirend és nemesség több tagjával szövetkezett, és ezek által támogattatva, rávette a királyt arra, hogy egy függő arany pecséttel ellátott, és ez okból 'II. Endre király aranybullájának nevezett, és harmincegy cikkből álló oklevélben, mint maga a király ennek bevezetésében mondja, mind a nemeseknek, mind pedig országa többi lakosainak visszaszolgáltatta a sz. István első magyar király

által adott szabadságokat, és egyéb rendelkezéseket is tett, melyeket az ország javára szolgálandóknak hitt.

A magyar nemzetnek ezen, ekkép keletkezett, és Magyarországnak,,Corpus Juris Hungarici" nevezet alatt ismeretes törvénytárában e cím alatt: „Andreae II. Regis decretum (II. Endre király törvénykönyve)" előforduló nagy chartajából közöljük ezennel a lényeges cikkeket, azon megjegyzéssel : hogy a (servientes) nevezet alatt a latin idézetekben mindig a nemesek értendők.

,,Akarjuk azt is, ugymond hogy sem mi (a király), sem utódaink le ne tartóztassák és el ne nyomják a nemeseket, ha csak előbb meg nem idéztettek és a törvény rende szerint el nem marasztaltattak." (2 cikk.) 2.)

79

Semminemű a dót nem szedetünk a nemesek örökségein; sem házaikban, sem falvaikban meg nem szállunk, hacsak meg nem hivatunk. Az egyházak népeitől is teljességgel semmi adót nem szedetünk be." (3. c.) 3.)

„Ha valamely nemes figyermek nélkül hal meg, leányát illesse birtokának negyedrésze, a többi felett tetszése szerint rendelkezzék, és ha közbejött halála miatt nem rendelkezhetik, a hozzá legközelebb álló rokonokra szálljon az; és ha teljességgel semmi nemzetsége nincs, a királyra száll." (4. c.) 4.)

,,A megyei főispánok a nemesek birtokai felett ne hozzanak itéletet." (5. c.) 5.)

,,Ha a király sereget akar az országon kivül vezetni, a nemesek ne tartozzanak vele menni, ha

[ocr errors]

csak nem az ő költségén. Ellenben pedig, ha (ellenséges) sereg jőne az országra, valamennyien kiállani tartoznak. Továbbá, ha az országon kivül akarunk (a király) hadsereget vezetni, és magunk megyünk azzal, valamennyi várispányok a mi költségünkön tartoznak velünk menni." (7. c.) 6)

,,A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék; a nemeseknek főben és birtokban járó ügyeit, a királynak tudomása nélkül, el ne végezhesse." (8. c.) 7.)

,,Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jőnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek." (11. c.) 8.)

,,A természetes halállal kimulóknak, vagy itélet folytán halálra itélteknek, vagy pedig párviadalban elesteknek, vagy más okból elhalóknak nejeik ne fosztassanak meg hitbéröktől." (12. c.) 9.)

,,A főurak ugy kövessék a király udvarát, hogy a szegények el ne nyomattassanak általuk és ki ne fosztassanak." (13. c.) 10.)

,,Továbbá, ha valamely főispán nem oly tisztességesen viseli magát, mint állása kivánja, vagy várnépeit sanyargatja, fosztassék meg, ha ez bebizonyul ellene, az ország színe előtt csúfságosan méltóságától, és adja vissza nekik, a mit elvett tőlük." (14. c.) 11.)

,,Azon birtokaitól, melyeket valaki jogos szolgálata által nyer, soha meg ne fosztassék." (17. c.) 12.) ,,A várjobbágyokkal a szent István király által szerzett szabadság szerint kell bánni; hasonlóképen a külföldiekkel, bárminő nem

« PreviousContinue »