Page images
PDF
EPUB

zetbeliek legyenek is, a kezdettől fogva nekik adományozott szabadság szerint kell bánni." (19. c.) 13.) ,,A püspökök a nemesek öröklött birtokairól ne adjanak tizedet lovaink számára, sem a királyi birtokokba azok emberei ne tartozzanak tizedeket behordani. Továbbá, sertéseink a nemesek erdőiben vagy rétein ne legelhessenek." (21. és 22. c.) 14.) ,,A pénzügyek kamara-grófjai országunk nemesei legyenek; izmaeliták és zsidók azokká ne válhassanak." (24. c.) 15.)

,,Továbbá, fekvő birtokok az országon kivülieknek (külföldieknek) ne adományoztassanak. Ha ily birtokok adományoztattak vagy eladattak, az ország népének adassanak vissza, megváltás végett." (26. cikk.) 16.)

,,Azt, ki a törvény rendje szerint maras ztaltatott el, semmiféle hatalmas ember ne oltalmazhassa." (28. c.) 17.)

,,Továbbá, ezen négy főuron kivül, tudniillik : a nádor, a bán, a király s a királyné udvarbirái, két méltóságot senki se viseljen." (30. c.) 18.)

,,Hogy ha mi (a király) vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban minden hűtlenségi vétek nélkül mind a püspököknek, mind más uraknak és az ország nemeseinek, összesen és egyenkint, jelenleg és jövőben nekünk és utódainknak ellenszegülni és ellenmondani örökre." (31. c.) 19.)

Ezen, az arany bulla záradékának (clausula Bullae aureae) nevezete alatt hiressé vált, az ország nemességét a törvényszegő király elleni ellenszegülésre fel

hatalmazó zárcikk még II. Endre király alatt az 1231-ki országgyülésen oda módosíttatott ugyan, hogy a törvényt megsértő király az esztergami érsek által egyházi tilalom alá vettessék; az említett cikk azonban kezdetleges szövegében, és pedig mint a nemesség egyik sarkalatos joga, mégis felvétetett Verbőczy Hármaskönyvébe (I. rész 9. c. 6. §.), és e szerint mind az ausztriai házból származott első király, I. Ferdinánd, mind pedig utódai által egészen I. Lipótig az arany bulla többi tartalmával egyetemben a koronázási eskü letételekor megerősíttetett; végre I. Lipót alatt az ország rendjei az 1687-ki országgyülésen a 4. törvénycikk 1. §-ban az arany bullának kérdéses záradékát megszüntnek nyilváníták ugyan, de azon világos kikötéssel, hogy a többire nézve az arany bulla csonkítatlanul fentartassék, és hogy a király és utódai az ország rendjeit,,az ők ősi jogaikban, kiváltságaikban, szabadságaikban, és törvényeikben örökké fenntartsák, (in ipsorum avitis juribus, privilegiis, libertatibusque et legibus in omne tempus conservaturi sint.)"

A MAGYAR NEMZET (MINDENFÉLE AJKU NEMESSÉG) SARKA

LATOS JOGAI.

A Magyarország alkotmányos szabadságának védbástyáiul tekintendő alaptörvények és szerződések időrendi sorzatában az arany bulla után megemlítendők a királyi törvényhatóság egykori itélőmesterétől, Verbőczy Istvántól II. Ulászló király meghagyásából kidolgozott, az 1514-ki országgyülés

által jóváhagyott és három részből álló magyar törvénykönyvnek erre vonatkozó határozmányai, mely törvénykönyv a Corpus juris hungarici-be is beiktattatott ezen fölirat alatt,,Opus tripartitum Juris consuetudinarii Regni Hungariae, auctore Stephano de Verbőcz."

1) Az első rész 9-dik cime a nemesek főjogairól:

,,A nemeseknek első szabadsága (öszhangzólag az arany bulla 2. cikkével) az, hogy ők, ha csak előbb idézve, vagy perbe híva s a törvény rendje szerint elmarasztalva nincsenek, személyökben bárkinek is folyamodására, vagy panaszára, vagy kérelmére, sehol és senki által le nem tartóztattathatnak." (1. §.) 20.)

,,Második szabadság, hogy az egész ország nemesei senki más hatalma alatt nincsenek, mint a törvényesen megkoronázott fejedelemé alatt, és maga fejedelmünk is valakinek puszta panaszára és tuttogására, senkit közülük törvény utján kivül és a másik félt meg nem hallgatva, személyében vagy vagyonában rendes hatalmánál fogva meg nem háboríthat." (4. §.) 21.)

„Harmadik az, hogy törvényes jogaikkal, és földbirtokaik határin belül fekvő minden jövedelmeikkel tetszésök szerint mindenkor szabadon élhetnek, és (rendszerint) minden szolgalmaktól, adalékok és gyűjtelmek adó, vám és harmincad fizetésétől egészen mentesek, és kivétetvék; csupán az ország védelmére katonáskodni tartoznak." (5. §.) 22.)

„A negyedik és utolsó (mely azonban, mint már

fennebb említők, az 1687-ki országgyülésen a 4. t. c. 1. §. által eltöröltetett) az, hogy ha királyaink valamelyike néhai második, Jeruzsálemi melléknevü Endre király ur, fenséges fejedelem átalános végzeményében (melynek megtartására minden magyar király, mielőtt a szent koronával feje megkoronáztatik, hitet szokott letenni) nyilvánított és kifejezett nemesi szabadságuk ellen valamit tenni fogna, akkor minden hűtlenség vétke nélkül szabadságukban áll (a nemeseknek) annak mindenkor ellenszegülni és ellenmondani." (6. §.) 23.)

,,A nemesek alatt pedig minden főpap és zászlós urakat, és a többi országnagyokat és ezen országnak más főrendeit értsd." (7. §) 24.)

A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖZÖSSÉG JOGA.

2) A törvénykönyv második részének 3. címe a törvényhozás jogáról:

,,Azon kérdés merül fel, valjon a fejedelem magától alkothat-e törvényeket, vagy szükséges, hogy a nép beegyezése is járuljon hozzájuk ?“

,,A fejedelem (király) jószántából és önkényesen végzéseket (törvényeket és alaptörvényeket) nem hozhat, hanem a nép egybehivása és megkérdezésével : valjon neki az olyan törvények tetszenek-e vagy nem? kik midőn azt felelik, hogy igen: az ilyen végzések aztán törvényekül tartatnak." (3. §.) 25.)

,,Többnyire pedig maga a nép is némelyeket, miket a közjóra hasznosaknak vél, egyhangulag elhatároz, s irásban a fejedelemnek benyujt, esedezvén,

A NÉP ESZMÉJE RÉGENTE.

hogy azok iránt neki törvény alkottassék. És ha a fejedelem maga is az ilyetén végzéseket elfogadja és helybenhagyja akkor azok törvényerőt nyernek és törvényekül tekintetnek." (4. §.) 26.)

[blocks in formation]

TARTOZOTT A NÉPHEZ.

3) A második rész 4. címe az előbbi címben előforduló „né p" (populus) értelméről :

,,A nép nevezete alatt pedig e helyütt értsd csupán a főpap, zászlós és más országnagy urakat, és minden nemeseket, de nem a nem-nemeseket." 27.)

A KIRÁLYI VÁROSOK.

Miután azonban Zsigmond király kora óta, mint ennek 1405-diki rendeleteiből a Corpus Juris Hungarici-ban, nevezetesen pedig ez utóbbi bevezetésének 3. §-ból látható, azon szokás jött divatba, hogy a szabad kir. városok is meghivassanak az országgyülésekre, az 1608-ki országgyülés a koronázás utáni (post coronationem) törvény I-ső cikkében törvényileg is kimondá ezt, az országos Rendeknek, mint Magyarország törvényhozó testületének fogalmát következőleg határozván meg:

,,Az ország rendei megkivánták határozni, kik értessenek az ország Karai és Rendei nevezete alatt, és kiknek kelljen ő kir. felsége által az ország közgyülésére ő felsége királyi meghivó levelei

« PreviousContinue »