lemmel fordulnak a királyhoz, hogy ezen részek adómentességét tartsa fenn. Végre a királynak tudomására hozták a katonák kihágásai ellen folytonosan felmerülő panaszokat. Míg ezeket a királynak felterjesztették, néhány oly végzést is alkottak (a füstpénz behajtásáról, a Száva áradásainak meggátlásáról, Tahy Ferencz panaszairól,) a melyeknek felterjesztését nem találták szükségesnek. 1) XIII. Miksa király az 1570-ik év végén Horvát- és Tótország ügyeinek, különösen pedig védelmének intézését Károly főherczegre ruházta. Az erre vonatkozó királyi leirat az 1571. január 5-én tartott zágrabi gyülésen olvastatott fel. A rendek kijelentették, hogy készséggel fognak a főherczeg parancsainak hódolni; és egyúttal, a mit a király leiratában szintén kivánt, a törökökkel a békét lelkiismeretesen fentartani. A gyülés a báni törvényszékhez ülnököket választott. Intézkedett, hogy február 2-án királyi adó czímén 621⁄2 és füstpénzül 15 dénár hajtassék be; továbbá, hogy az ingyen munkákat a jobbágyok maga idején pontosan végezzék el. Végre a királyhoz Dobó István szabadonbocsátása, és Károly főherczeghez az országos határok kiigazítása tárgyában folyamodott. 2) XIV. Három hónappal utóbb, 1571. ápril 5-én, a horvát- és tótországi rendeket ismét Zágrábban találjuk. A bánok, a király parancsára hívták őket össze, és annak nevében felhívták, hogy a véghelyekben állomásozó hadak élelmezéséről gondoskodjanak. A gyülésen jelenlevő némely urak, hogy jobbágyaikat megkíméljék, önkint ajánlottak fel bizonyos mennyiségü gabonát. A többiek pedig arra ajánlkoztak, hogy szent György napig kedvezményi áron, de készpénzfizetés mellett, fogják 1) Mindkét rendbeli czikkek a zágrábi protocollumban. L. XVII. sz. 2) A gyülés végzései ugyanott. L. XVIII. sz. gabonájukat a katonák élelmezésére árúba bocsátani. A rendek ez alkalommal felhívták a király figyelmét arra, hogy a végvárak a lőszerek teljes hiányában vannak; annyira, hogy sok helyen annyi lőpor sincs, hogy az ellenség közeledésétől néhány puskalövéssel értesíthessék a vidék lakóit. Felkérik a királyt, hogy e bajon segítsen. Továbbá panaszosan előadják, hogy a jelen év elején a magyar kamara biztosokat küldött a porták új összeirásának eszközlésére; minthogy pedig az össszeirás nem rég hajtatott végre, most nem engedték meg; és kérik a királyt, ne terhelje őket azzal újolag. Az el nem végzett ingyen munkák behajtásáról és a nyolczadi törvényszékek tartásáról intézkedtek. Végre kimondották, hogy a bánoknak hatalmában áll a várakban hadakat helyezni el. Ezen végzések megerősítésének kieszközlése czéljából Tahi Boldizsárt Prágába küldötték. Ezeken kivül azonban más végzéseket is alkottak. Többi között, némely költségeik fedezésére, minden füst után saját erszényökből fizetendő 10 dénárt szavaztak meg; Hrasztovicza, Ivanics és Breszt várak megerősítésére költséget rendeltek; Klarics Tamásnak, hogy a török fogságból kiszabadúljon, váltságdijához 100 forinttal járultak. 1) A király május 19-én megerősítette a neki bemutatott végzéseket. Leiratában kiemeli ugyan, hogy az új összeirást nem kellett volna megakadályozniok; de most már a következő adókivetésig függőben hagyja azt. 3) XV. A király szeptember 21-én november 11-ére Pozsonyba országgyülést hirdetett. A horvát- és tótországi rendekhez intézett meghivólevél vétele után, a bánok október 30-ára Zágrábba gyülést hirdettek. 8) Itt Dombrói Tamás zágrábi kanonok, Pethe Imre itélőmester és Druskóczy Gáspár választattak meg országgyülési 1) A gyülés végzései ugyanott. 2) A kir. leirat ugyanott. L. XX. sz. 3) Két nappal előbb küldetett szét a királyi leirat, mely az országgyülés elhalasztásáról értesíti a rendeket. követeknek. A részökre adott utasításban a rendek magasztalják a bánok önfeláldozó buzgalmát és érdemeit; s megbízzák a követeket, eszközöljék ki a királynál, hogy Draskovics Györgynek Trakostyán várát, Frangepán bánnak pedig valamely más uradalmat adományozzon. Továbbá a következő kérelmekkel fordultak általok a királyhoz: minthogy a fegyverszünet daczára folytonosan ki vannak téve a török hadak támadásainak, nagyobb haderőt adjon a bánok rendelkezésére; hagyja meg, hogy a Kaproncza várához tartozó jobbágyok szintén dolgozzanak ezen vár megerősítésén; a zágrábi káptalan birtokain befolyó adót engedje át Sziszek várának megerősítésére. A rendek ezen gyülésen végzéseket is alkottak. Egyebek közt a füstpénz kezelőit és az építkezések felügyelőit számadásra vonatni rendelték. És 40 dénárnyi új füstpénzt ajánlottak meg.') XVI. Az 1572. február- és márczius havában tartott magyar országgyülés törvényeinek kihirdetése végett, június 2-án Zágrábban gyülés tartatott. A törvények kihirdetése után, ezek értelmében megválasztattak az adószedők mellé az esküdt nemesek. Továbbá a nem rég tűz által elpusztított Ivanics várának felépítésére ingyen munkákat és épületfát ajánlottak. A korábbi országgyüléseken megajánlott ingyen munkák behajtása, továbbá a Száva és Glina partjain építendő védgátak iránt intézkedtek. Mivel a Szomszédvára- és Stubicza várához tartozó jobbágyok lázongásainak elnyomására a király közremüködése szükségesnek látszott, Keglevich Simon és Becze János a királyhoz küldettek. Végre több magánügy intéztetett el. XVII. A királyi meghivólevelet, mely a Rudolf király megkoronáztatása czéljából szeptember 8-ára kihirdetett országgyülésre a rendeket meghívta, a horvát- és tótországi rendek augusz tus 11-én tartott gyülésükön tárgyalták. Örömüket fejezték ki a fölött, hogy a király elsőszülött fia meg fog koronáztatni. Kijelentették, hogy az előkelőbb urak és nemesek személyesen fognak megjelenni. De felkérték a királyt, mentse ki a szegényebbeket, kik a költséges útra nem vállalkozhatnak. És mivel azok is, kik a koronázáson jelen lesznek, az országgyűlés befejezéseig mindnyájan nem maradhatnak ott, követekül László zágrábi kanonokot, Pethe Imrét és Petrichevich Jánost választották. Utasításukban csak azt emelték ki, hogy szabadságaiknak, különösen Körösmegye és a Kulpántúli terület adómentességét biztosítsák; minden egyéb ügyekben belátásuk szerint járjanak el. A gyülés ezek után magánügyeket is tárgyalt. 2) XVIII. A koronázási országgyülés törvényeinek kihirdetése végett az 1572-ik évben még egy harmadik gyülés tartatott Zágrábban: deczember 7-én. A rendek köszönetet szavaztak a királynak a miatt, hogy Rudolfot utódjává megkoronáztatta. Készeknek nyilatkoztak az adót pontosan fizetni, és a bánok s az albán felhivására az ellenséges támadások visszaverésére fegyvert fogni. A várak megerősítésére ingyen munkákat ajánlottak. Végre tiltakoztak az ellen, hogy Pethe Imre, a horvátés tótországi itélőmester, a királyi helytartó mellett is itélőmesteri hivatalt vállalt. Azzal a kérelemmel fordultak a királyhoz, parancsolja meg Pethe Imrének, hogy állandóan Slavóniában tartózkodjék. 2) A HORVÁT- ÉS TÓTORSZÁGI GYÜLÉSEK IROMÁ NYAI ÉS VÉGZÉSEI. I. 1565. Ápril 8. A zágrábi gyülés végzéseinek kivonata. Tabula articulorum Regni Sclauoniae et primo pro Dominica Judica, pro Anno Domini 1565. Imprimis connumeratio Portarum. Item subsidium unius et medii floreni. Item pars Comitatus Zagrabiensis ultra Colapim exemptus. Item inquilini ne dicentur. Item exmittantur Dicatores defacto. Item ut Dica praestetur ad terminum 15 diei anni praeteriti. Item anni vero praesentis ad festum Martini. Item Jurati Nobiles penes Dicatores exmittuntur: Joannes Forchych et Gaspar Marnyauchich. Item pecuniae fumales per denarios XXV. imponuntur ad omnes Comitatus Regni. Item Exactor fumalium: Gaspar Marnyauchich in Zagrabiensi, in Crisiensi Moyses Homzky. Item Magistro Damiano Protonotario dentur floreni 300.. Item Joanni Petricheuich Vice Protonotario floreni 100. Item Judicia generalia pro Dominica Quasimodo inchoentur. Item feriis sextis et sabbatho causae viduarum leuentur. |