gaira eső 175,496 frt 98 kr. kiszolgáltatására a | zése az 1881. évi X. törvényczikk értelmében pénzügyminister felhatalmaztatik. eszközlendő.

2. §. Az előbbi szakaszban megjelölt kiadás

3. §. Ezen törvény végrehajtásával a m. kir.

az 1880. évi LVII. t.-cz. 2. §-ának «rendes ki- pénzügyminlster bizatik meg. adások» IV. fejezete alatt elszámolandó, és fede

X. TÖRVÉNY-CZIKK

a magyar királyi csendőrség által, a törvényhatósági joggal felruházott városok kül- és belterületein való teljesitendőkről.(1) (Szentesitést nyert 1882. évi ápril 15-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1882 évi ápril 29-én.)

1. §. Törvényhatósági joggal felruházott városok ugy bel- mint külterületén a csendőrség rendes szolgálatot nem teljesit.

2. §. lly területeken áthatolva, a tetten-ért törvényt áthágók irányában, szolgálati utasítása értelmében jár el, a letartóztatottakat azonban az illető város rendőri hatóságának adja át.

3. §. Oly egyes esetekben, midőn a csend, rend és közbiztonság az illető városi rendőrség által fenn nem tartható, a városi hatóság főnöke, vagy törvényes helyettese a csendőrség segédkezését igénybe venni jogosult.

4. §. Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy azon esetben, ha egyes törvényhatósági joggal felruházott városok, a melyek az ország azon részében feküsznek, melyben a csendőrség már rendezve van, vagy rendezés alatt áll, a rendőri teendők végrehajtását csendőrök által kivánnák eszközöltetni, az ezen szolgálat után az illető város által megtéritendő költségekre nézve avval szerződésre lépjen.

Az ily módon létrejött szerződések az államra nézve kötelezőkké akkor válnak, mikor az azokból eredő kiadásoknak és bevételeknek a belügyministeri költségvetésbe fölvétele iránt a törvényhozás határozott.

5. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

XI. TÖRVÉNY-CZIKK

a mozgósitás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, honvédek és egyéb jogosultak gyámol nélküli családjainak az 1880. évi XXVII. t. cz. 5. §-a alapján nyujtandó segélyezés módozatáról.(2)

(Szentesitést nyert 1882. évi ápril 18-án. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1882. évi ápril 29-én.)

1. §. A mozgósitás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek, ugyszintén a véderőről szóló 1868: XL.

(1) V. ö. az 1881: II. és III. t. czikket.

(2) E törvény rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását rendelte az 1882: XXIV. t. ez. (2. §.), a megszállott tartományokban és Dalmátia déli részeiben felmerült zavarok következtében elhalt hadseregbeli (hadtengerészeti) és honvédségi egyének segélyre szorult özvegyeinek és árváinak ideiglenes segélyezéséről. V. ö. 1887: XX. t. cz.

t. cz. 18. §-a értelmében tábori szolgálatra berendelt védkötelesek és a népfelkeléshez tartozók gyámol nélküli családjai következő határozatok szerint segélyeztetnek.

2. §. Segélyezésre a behivottak családjának következő tagjai birnak igénynyel:

a) a behivott törvényes neje, gyermekei és unokái ;

b) apja, anyja, nagyapja, nagyanyja ;

c) apósa, anyósa ;

d) testvérei;

de mindezek csak akkor és annyiban, a mennyiben ellátásuk egészben vagy részben a behivott keresményéből vagy szolgálati béréből fedeztetett.

3. §. A segély az erre jogositott minden egyes családtag részére fejenkint jár s minden fő után és naponkint azon katonai átvonulási élelmezési illeték összegével számítandó, mely a bevonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapitva.

Nyolcz évesnél fiatalabb családtag részére a személyenként meghatározott segélyezés fele számítandó.

A mennyiben a segélyezett család saját lakházzal vagy egyébként ingyen lakással nem bir, lakásilletékkel is elláttatik, mely rendszerint az ellátási illetéknek felében állapítandó meg, a család által fizetett lakbér összegét azon– ban meg nem haladhatja.

Az egyes család összes tagjai részére engedélyezendő segély együttesen véve nagyobb nem lehet, mint azon bevonultnak igazolt átlagos egy napi bére vagy keresménye volt, ki után a család segélyre tarthat igényt.

4. §. A mennyiben a segélyezett család, illetőleg annak egyes tagjai a behivott által csak részben láttattak el, a segélyezés is csak az eddig nyujtott ellátás arányában állapitandó meg.

5. §. Az ezen törvény alapján nyujtott segély-összegbe be nem számithatók, sem az állam részéről más alapon adott, sem a hatóságok, közsé– gek vagy magánosok által nyujtott segélyezések.

6. §. A család segélyezése azon naptól kezdődik, a mely napon a behivott tartózkodási helyéről csapatjához elindult, és rendszerint akkor végződik, midőn hazatért.

A segélyezésre nyert igényeket nem szünteti meg az, ha az illető behivottnak hazatérése a szabályszerü időn tul önhibáján kivül késleltetik.

7. §. Azon behivottak családtagjai, a kik elesnek, vagy a tényleges katonai szolgálatban kapott sérülés vagy az ezen szolgálat által okozott betegség folytán a mozgósítás tartama alatt halnak meg, a behivott elhalálozása napjától számítva még 6 hónapon át részesittetnek az általuk addig élvezett segélyben.

tett.

8. §. Kivételesen megszünik a segélyezés:

a) ha a behivott csapatjától megszökött;

b) ha a behivott sulyos börtönre, vagy ennél nagyobb büntetésre itélte

9. §. A segélyre igénynyel biró családok összeirása a belügyminister, illetőleg a horvát-szlavon-dalmátországi bán rendelete folytán az illetékes

(1) Az 1868: XL. t. cz. 18. §-át jelenleg az 1889: VI. t. cz. 10. §-a pótolja.

közigazgatási, járási tisztviselők által az illető városi és községi előljárók meghallgatása és a jogosultságnak általuk leendő igazolása s mindkettő felelőssége mellett eszközöltetik.

10. §. Az összeirás az alispánok (kerületi főnökök), illetőleg polgármesterek által megvizsgáltatván, általuk a magyar királyi belügyministerhez, älletőleg bánhoz felterjesztendő.

11. §. Az összeirások a belügyminister, illetőleg a horvát-szlavon-dalmátországi bán által a honvédelmi ministerhez küldetnek, a ki a pénzügyministerrel egyetértőleg a segélyezendők igénye és a segélyezési összeg iránt végérvényesen határoz.

12. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi és honvédelmi ministerek bizatnak meg.

XII. TÖRVÉNY-CZIKK

a Szeged szabad kir. város területén eszközlendő kisajátításokról szóló 1879. évi XIX. t. cz. érvényének meghosszabbitásáról. Szentesitést nyert 1882. évi ápril 21-én. Kihirdettetett az «Országos Törvény tár»-ban 1882. évi ápril 29-én.)

1. §. A Szeged sz. kir. város területén eszközlendő kisajátításokról szóló 1879. évi XIX. 1.-czikk érvénye 1883. évi junius hó 30-ik napjáig meghosszabbittatik.

2. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg.

XIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a Fiume és a nyugot-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetésről.(1)

(Szentesitést nyert 1882. évi ápril 23-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1882. évi ápril 29-én.)

1. §. A Fiume és a nyugot-európai kikötők 'közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által az «Adria» magyar tengeri hajózási részvénytársasággal 1882. évi jannár 31-én kötött szerződés, a törvényhozás által jóváhagyatván, ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik, és ekként az az 1880. évi XXV. törvényczikk heyére lép.

2. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg.

A szerződés szövege a következő :

Szerződés,

melyet a fiumei és a nyugot-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, az országgyülés jóváhagyásának fentartása mellett, a földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium az «Adria» magyar tengeri hajózási részvénytársasággal kötött.

1. §. Az «Adria» magyar tengeri hajózási részvénytársaság kötelezi magát arra, hogy 1882. évi január 1-jétől kezdve, 1891. évi deczember 31-ig évenkint legalább 150 gőzhajózási járatot fog Fiume és a nyugot-európai ki

(1) Az ezen t. ezikkbe iktatott szerződést megelőzte az, a melyet ugyane tárgyban az 1880: XXV. t. cz. tartalmazott és fölváltotta az, a mely az 1886: XXXI. t. czikkbe lett iktatva, a melynek helyébe ismét .az 1891: XXX. t. czikkbe foglalt szerződés lépett.

kötők közt fentartani, még pedig 60–75 járatot nyugat-európai kikötőkből Fiuméba, a többit pedig Fiuméból nyugot-európai kikōtőkbe.

2. §. Az 1. §-ban megállapított járatok kōzött fentartandók legalább a következő rendes járatok:

havonkint 2 járat Fiuméból Liverpoolba, havonkint 2 járat Liverpoolból Fiuméba, havonkint 1 járat Fiuméból Glasgowba, havonkint 4 járat Glasgowból Fiuméba, havonkint 4 járat Fiuméból Londonba, vagy Hullba, vagy Leithbe,

havonkint 1 járat Londonból vagy Hullból, vagy Leithből Fiuméba,

havonkint 4 járat Fiuméból Bordeauxba, havonkini 1 járat Fiuméból Marseillebe, havonkint 4 járat Marseillebõl Fiuméba. Változások a járatrendben vagy a járatoknak egyesítése csak a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium jóváhagyása mellett eszközölhetők és csak oly föltétel alatt, hogy a rendes járatok száma havonkint legalább 41 maradjon.

3. §. A társaság kötelezi magát arra, hogy Havre-al, Rouen-nal és irlandi kikötőkkel, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kivánsága folytán más nyugoteurópai kikötőkkel is rendes gőzhajózási összeköttetést fog fentartani, föltéve, hogy az adriai tengerben fennálló gőzhajózási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva.

lly járatok az 1. §-ban megállapított 150 járaton felül is eszközlendők, 200 járatnál többre azonban a társaság nem kötelezhető. A havi 11 rendes járat (2. §.) mindenesetre fentartandó még akkor is, ha a társaság esetleg 200 járatot teljesitett volna is.

A 200 járaton, valamint a mindenesetre teljesitendő 11 rendes havi járaton felül a társaság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium kivánatára nyugot-európai kikötőkbe ujabb járatokat is tartozik teljesiteni, föltéve, hogy az adriai tengerben fennálló gözhajózási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva. lly járatoknál minden egyes járatért 600 frtnyi államsegélyt igényelhet.

4. §. A társaság csupán első osztályu, átlag 800 régister-tonnás gőzösöket fog járatni.

5. §. A fuvardijak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azok a fuvardijak, a melyek más észak-adriai kikötőkből vagy kikötőkbe az illető irányban ugyanzon időben átalában érvényesek.

A társaság a magyar vasuti állomások és a hajói által érintett kikötők, valamint az ezen kikötők mögött fekvő vasuti állomások között, ugyszintén északi és déli Amerikába közvetlen fuvardijakat fog megállapítani.

A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium követelheti: hogy bizonyos

vasuti állomásokról bizonyos külföldi állomásokra és az illető kijelölendő árúk tekintetében közvetlen viteldíjak a szállítási határidő biztositásával megállapittassanak. E végből a társasåg köteles az illető vasuti igazgatóságokkal érintkezésbe lépni.

6. §. A társaság fentartja magának azt a jogot, hogy a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain közbeeső kikötőket is érinthessen, a nékül azonban, hogy ez által az utazás tartama indokolatlan késedelmet szenvedhetne.

A társaság mindazáltal kötelezi magát arra, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának kétharmadát fentartja.

Ha azonban a társaságnál a fennálló fuvardíjak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell készen tartani, vagy legkésőbb 2 hét lefolyása alatt külön gőzöst kell inditani.

A társaság igazgatósága a Fiuméből és Fiuméba elinduló járatokat kihirdeti és az elért teherforgalomról kimutatásokat közölni fog.

A rendes járatok kihirdetése legkésőbb a kōvetkező hónapot megelőző hó 25-én eszközlendő, még pedig akkép, hogy világosan kiteendő azon tiz nap, melyben a hajó a kiindulási kikötőből Fiuméba indul és azon tiz nap. a melyben a hajó Fiumét elhagyandja.

Ha a hajó indulása vagy eltávozása nem felel meg a kihirdetett időnek, s a késedelem a kir. tengerészeti hatóság részéről indokoltnak nem tekintetik, a társaság minden egyes esetben 300 frtnyi birság alá vettetik. E birsåg a társaság biztositékából azonnal levonható és a társaság annak kiegészitésére kötelezhető.

A hirdetmények és közzétételek egy budapesti magyar lapban és a kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyében eszközlendők.

7. §. A tengerészeti magyar kir. hatóság kivánatára a társaság gőzhajóin Fiuméból végkikötőinek egyikébe, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fog szállitani egyegy tengerészt, a ki a tiumei tengerészeti tanfolyam első évét vagy az egész tanfolyamot végezte.

8. §. A társaság gőzösei a cs. és kir. tengerészeti konsulátusok részéről Fiumeba haza küldött magyar tengerészeket, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fogják szállítani.

Egy-egy járaton azonban csak két tengerésznek szállitása követelhető. Betegek és büntettesek ezen szállításból kizárvák.

9. §. A magyar kormány az 1. §-ban felemlitett időn át, évenkint 150,000 frtnyi segélyt nyujt a társaságnak.

Az állami segélyt a tengerészeti magyar kir. hatóság havonkint teljesltett járatok aránya szerint havonkinti részletekben, a szerződési és