ARTIKEL III. Im Verhältnisse zwischen dem deutschen Reiche und den im österreichischen Reichsrathe vertretenen Königreichen und Ländern ist der vertragsmässige Schutz von der Erfüllung nur der Bedingungen und Förmlichkeiten abhängig; welche durch die Gesetzgebung des Theiles vorgeschrieben sind, in dessen Gebiet das betreffende Werk einheimisch ist. Dagegen ist im Verhältnisse zwischen den Ländern der ungarischen Krone und dem Deutschen Reich der vertragsmässige Schutz davon abhängig, dass hinsichtlich der Bedingungen und Förmlichkeiten nicht nur den Gesetzen und Vorschriften des vertragschliessenden Theiles, in dessen Gebiet das Werk einheimisch ist; sondern auch den Gesetzten und Vorschriften des anderen Theiles, in dessen Gebiet der vertragsmässige Schutz gewährt werden soll, entsprochen worden ist. Als Bedingungen und Förmlichkeiten im Sinne dieses Artikels sind insbesondere der Vorbehalt des Uebersetzungsrechts und der Beginn der Uebersetzung innerhalb einer bestimmten Frist anzusehen; das Gleiche gilt von dem Vorbehalt des Rechts der öffentlichen Aufführung bei musikalischen Werken. ARTIKEL IV. Das ausschliessliche Uebersetzungsrecht dauert hinsichtlich der Sprachen, in denen nicht eine rechtmässige und vollständige Uebersetzung herausgegeben worden ist, keinenfalls länger; als drei Jahre nach der Herausgabe des Werkes. Bezüglich der Sprachen, in denen eine solche Uebersetzung rechtzeitig herausgegeben ist, endigt das Uebersetzungsrecht erst fünf Jahre nach dieser Herausgabe. Bei Berechnung der Fristen ist das Kalenderjahr der Herausgabe des Werkes oder der Uebersetzung nicht mitzuzählen. ARTIKEL V. Die durch dieses Uebereinkommen gewährleisteten Rechte stehen nicht nur den Urhebern, sondern auch ihren Rechtsnachfolgern, mit Einschluss der Verleger, zu; gleichviel ob das Urheberrecht als solches, oder nur zur Ausübung auf den Rechtsnachfolger übergegangen ist. Damit die Urheber bis zum Beweise des Gegentheiles als solche angeschen und demgemäss von den Gerichten der vertragschliessenden Theile zur Verfolgung ihrer Rechte zugelassen werden; genügt es, wenn ihr Name in der üblichen Weise auf dem Werke angegeben ist. Bei anonymen oder pseudonymen Werken ist der Herausgeber, und wenn ein solcher nicht, oder nicht mit seinem wahren Namen angegeben ist, der Verleger berechtigt, die dem Urheber zustehenden Rechte wahrzunehmen. Der Herausgeber und der Verleger gelten in diesen Fällen ohne weiteren Beweis als Rechtsnachfolger des anonymen oder pseudonymen Urhebers. Magyar Törvénytár. 1901. 3 ARTIKEL VI. Die Bestimmungen des gegenwärtigen Uebereinkommens sollen in keiner Beziehung das jedem der beiden vertragschliessenden Theile zustehende Recht beeinträchtigen durch Massregeln der Gesetzgebung oder inneren Verwaltung, die Verbreitung, die Aufführung, die Ausstellung oder das Feilbieten eines jeden Werkes oder Erzeugnisses zu überwachen oder zu untersagen. Jedem der beiden vertragschliessenden Theile bleibt gleicherweise das Recht gewahrt, im eigenen Gebiete die Einfuhr solcher Werke zu verbieten, welche nach seinen inneren Gesetzen oder in Gemässheit seiner Verabredungen mit anderen Mächten als unerlaubte Wiedergabe erklärt sind oder erklärt werden. ARTIKEL VII. Die Bestimmungen dieses Uebereinkommens sollen auch auf die vor Beginn der Wirksamkeit desselben vorhandenen Werke Anwendung finden. Jedoch können begonnene Vervielfältigungen und Nachbildungen, deren Herstellung bisher nicht verboten war, vollendet und gleich den bereits erlaubterweise hergestellten verbreitet werden. Desgleichen können die Vorrichtungen zur Vervielfältigung oder Nachbildung (Abdrücke, Abgüsse, Platten, Steine und Formen), deren Herstellung bisher nicht verboten war; zu besagtem Zwecke noch während eines Zeitraums von vier Jahren, vom Beginn der Wirksamkeit des gegenwärtigen Uebereinkommens an, benutzt werden. Die Verbreitung solcher Vervielfältigungen oder Nachbildungen und die fernere Benützung der bezeichneten Vorrichtungen ist aber nur dann gestattet; wenn diese Gegenstände infolge eines von der betheiligten Partei binnen drei Monaten nach Beginn der Wirksamkeit des gegenwärtigen Uebereinkommens gestellten Ansuchens in einem Inventar verzeichnet und mit einem besonderen Stempel versehen worden sind. Die näheren Bestimmungen hierüber werden durch die Verwaltungsbehörden getroffen. Die vor Beginn der Wirksamkeit des gegenwärtigen Uebereinkommens rechtmässig zur Aufführung gebrachten dramatischen, musikalischen und dramatisch-musikalischen Werke können auch ferner frei aufgeführt werden. ARTIKEL VIII Das gegenwärtige Uebereinkommen wird durch zehn Jahre von dem Tage ab, an welchem es in Wirksamkeit tritt, in Kraft bleiben. In dem Falle, dass keiner der vertragschliessenden Theile zwölf Monate vor dem Ablaufe des zehnjährigen Zeitraumes das gegenwärtige Uebereinkommen aufkündigt; bleibt dasselbe in Kraft bis zum Ablaufe eines Jahres von dem Tage ab gerechnet, an welchem einer der vertragschliessenden Theile die Kündigung erklärt. ARTIKEL IX. Das gegenwärtige Uebereinkommen soll ratificirt, und die Ratificationsurkunden sollen sobald als möglich in Berlin ausgetauscht werden; es wird mit Beginn des fünfzehnten Tages nach dem Tage, an welchem der Austausch der Ratificationen erfolgt ist, in Wirksamkeit treten. Zu Urkund dessen haben die beiderseitigen Bevollmächtigten das Uebereinkommen unterzeichnet und mit ihrem Wappen gesiegelt. So geschehen in zweifacher Ausfertigung in Berlin, am 30. Dezember im Jahre Eintausendachthundertneunundneunzig. Im Begriff, zur Vollziehung des unter dem heutigen Datum abgeschlossenen Uebereinkommens zu schreiten, haben die unterzeichneten Bevollmächtigten das Nachstehende verabredet: Zu Artikel I. und II: In Betreff des Verhältnisses zwischen den im österreichischen Reichsrathe vertretenen Königreichen und Ländern einerseits und dem Deutschen Reiche andererseits besteht Einverständniss darüber: 1. dass die in dem einen Gebiete erschienenen Werke inländischer Urheber in dem anderen Gebiete nicht als einheimisch gelten und deshalb nur den vertragsmässigen Schutz geniessen; 2. dass einem Werke, soweit dasselbe durch die Gesetzgebung des einen Theiles nur vermöge seines Erscheinens geschützt wird, der vertragsmässige Schutz nur dann zukommt, wenn es auch nach der inländischen Gesetzgebung des anderen Theiles als in dem Gebiete des ersteren Theiles erschienen gilt. Das gegenwärtige Protokoll, welches ohne besondere Ratification, durch die blosse Thatsache der Auswechslung der Ratificationen des Uebereinkommens, auf welches es sich bezieht, als von den vertragschliessenden Theilen gebilligt und bestätigt anzusehen ist, wurde in doppelter Ausfertigung am 30. Dezember 1899 in Berlin unterzeichnet. Szögyény m. p. Bülow m. p. VII. TÖRVÉNY-CZIKK az «Adria» m. kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés be czikkelyezéséről.(1) (Szentesitést nyert 1901. évi május 31-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár» 1901. évi junius 6-án kiadott 4. számában.) 1. §. A kereskedelemügyi minister által az «Adria» m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal 1900. évi deczember hó 11-én kötött szerződés a törvényhozás által a jelen törvény 2. §-ában felsorolt módosításokkal jóváhagyatik, és az így módosított szerződés ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik; és ekként ezen új szerződés az 1901. évi január hó 1-ével a kereskedelemügyi minister által a nevezett társasággal 1891. évi márczius hó 28-án kötött és az 1891. évi XXX. törvényczikkel beczikkelyezett szerződés helyébe lép. 2. §. A szerződés 26. §-ában megállapított határidő helyett a jelen szer (1) A korábbi szerződést az 1891: XXX. t. cz. tartalmazza. (Min. ind.) Eddig fejlődött tengeri forgalmunk (az Adria forgalma 1890-ben 295,994 tonna volt, 1899-ben pedig 675,880 tonna) nagyobb mérvű emelkedésének biztosítása okvetlen megkivánja, hogy a társaságot jelenlegi hajóállományának megfelelő nagyobbítására és ezzel kapcsolatban üzletkörének kiterjesztésére képesítsük. Ezen feladat annál nagyobb fontossággal bir reánk nézve, mert a minden oldalról kifejtett nemzetközi versenynyel szemben saját kivitelünk akadálytalan kiszolgálására és emelkedésére csak az esetben számíthatunk, ha az e czélra szükséges intézkedéseket minden idegen befolyástól ment önálló hajózási vállalattal foganatosítjuk, mig az egyébként érezhetőbbé váló idegen verseny hatása alatt kivitelünk oly alárendelt helyzetbe jutna, a mely nemcsak fejlődésnek indult tengeri forgalmunk további emelkedését hátráltatná, hanem az eddig elért eredmények további fentartását is megnehezíthetné. Ennélfogva mulhatlanul gordoskodnunk kell az Adria-társaság hajóállományának megnagyobbításáról, mely feladat megoldása a hajózási üzlet terén jelenleg uralkodó és már kezdetben említett kedvező konjunkturák között különösen azon okból is sürgős intézkedéseket igényel, hogy az ezen konjunkturák hatása alatt saját tengerhajózásunk könnyebb terjeszkedésére kinálkozó kedvező alkalmat felhasználjuk s egyszersmind az Adrta-társaságnak forgalmunk érdekében megkivánt fejlesztését az államkincstárra nézve előnyösebb feltételek alatt biztosíthassuk. Ezen szempontok mérlegelésével jött létre az Adria-társasággal mult évi deczember hó 11-én kötött és tárgyalás alatt lévő szerződés, melynek 7. §-a értelmében az Adria-társaság kötelezettséget vállalt, hogy eddigi öt millió koronányi alaptőkéjének kétszeresét meghaladó, azaz mintegy 10-12 millió korona befektetés segélyével meglévő hajóraját két éven belül 10 új, összesen mintegy 40-45.000 tonna hordképességű gözössel szaporítani fogja. E szerint a társaság, mely jelenleg összesen 2,566.200 tonna hordképességű hajóval bír, a szerződés jóváhagyása esetében már legközelebb mintegy 107.000 tonna hordképességgel biró 35 gőzössel fog rendelkezni és azonfelül a társaság új szerződése utolsó tiz évében köteles lesz még öt új hajót beszerezni, a melyek az eddigi szerződésnek e részben változatlanul fentartott határozatai szerint öszszesen legalább 7.500 brutto tonnatartalommal fognak birni. Az Adria részvénytársaság hajóparkjának ily mérvben történő szaporodása esetében oly jelentékeny tengeri hajózási vállalattá fog fejlődni, mely képesítve lesz még a külföldi nagy tengeri hajózási vállalatok mellett is a világforgalomban kiváló szerepet játszani, valamint hazánk tengeri kereskedelmi forgalmának kiszolgálásában még fontosabb feladatok megoldásánál is közreműködni. A társaság teljesítményeinek biztosításánál a fősúlyt arra helyeztem, hogy ez által az államháztartás mérlege új kiadasokkal ne terheltessék és ehhez képes a megállapodás a társasággal oly alapon létesíttetett, hogy az általa elvállalt új kötelezettségekkel szemben a társaságnak ez idő szerint érvényben lévő és az 1891. évi XXX. törvényezikkbe iktatott szerződése az állami segélynek minden felemelése nélkül, a lejárattól számítandó további tíz évre, azaz az 1921. év végéig meghosszabbíttassék és hogy ezen szerződés tartamára a társaság részére a consuli illetékek fizetése alul már eddig is engedélyezeit mentességen kivül az állami adó, valamint a bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztessék. A mi a társaság új hajóinak kihasználását illeti, arra igyekeztem, hogy Fiumen át irányuló tengeri kivitelünk fejlődése számára a fenforgó körülmények között legelőnyösebbnek mutatkozó járatok rendeztessenek be. E tekintetben első sorban Spanyolországba irányuló kivitelünk előmozdítása igényel ződés érvényének határideje 1911. évi deczember hó 31-ig terjedő időre állapíttatik meg. A szerződés 7. §-ának a) pontjában foglalt intézkedések megváltoztatásával megállapíttatik hogy a társaság köteles jelenlegi 25 hajóból álló hajóraját 1902. év végéig 8 (nyolcz), összesen 33-38.000 tonna hordképességű és legalább 10-11 millió koronányi értéket képviselő gőzössel szaporítani. A 7. §. b) pontja az 1911. évi deczember hó 31-ig terjedő időre hatályon kívül helyeztetik. A törvényhozásnak jogában áll, a mennyiben 1910. évi deczember hó 31-ig ez iránt intézkedik, a szerződést további 10 évre, azaz 1921. évi deczember hó 31-ig változatlanul meghosszabbítani. A társaságra nézve ez kötelezővé válik, ha 1910. évi deczember hó 31-ig erről a kormány által értesíttetik. Ezen esetben a társaság kötelessége 1912. év végéig még két hajót, egyenkint legalább 3500-3500 tonna hordképességgel beszerezni és ezen felül felélednek a szerződés 7. §-ának b) pontjában foglalt hajóbeszerzési kötelezettségek is. figyelembevételt. Eddig Fiume Spanyolországgal havonként csak egyszer volt összeköttetésben, a Spanyolországgal való kereskedelmünk érdekei azonban megkivánják, hogy gyakoribb és rendszeres menetrend szerint közlekedő járatok álljanak rendelkezésre és ily módon saját czikkeink, a más államokból is több alkalommal szállítható czikkekkel versenyképesek maradjanak. Ennélfogva az Adria társaság szerződése értelmében (1. §. 8.) ezentul a havi járatok helyett hetenként fog Spanyolországgal összeköttetést fentartani, minthogy azonban ily sűrűbb közlekedéssel Fiuméből Spanyolországba nagyobb hajórakomány nem fog mindig rendelkezésre állhatni, a társaságnak megengedtetett, hogy heti spanyol járatait a szintén hetenként közlekedő marseille-i járatokkal egyesítve is teljesíthesse. További jelentékeny új szolgálmányra köteleztem az «Adria társaságot az által, hogy új szerződése értelmében (1. §. 12.) évenként 12 járatot Antwerpen vagy Rotterdam vagy Amsterdamba tartozik teljesíteni. Ezen kikötők érintése eddig csak a két havonként fentartott hamburgi járatokon volt kötelező, tekintettel azonban az ezen kikötőkbe irányuló gabona-, liszt- és fakivitel érdekeire, ezek kiszolgálása végzett a szóban levő új járatok teljesítését biztosítottam. Különös figyelemmel voltam azon hiányra is, hogy úgy Portugáliával, mint az észak-nyugati afrikai kikötőkkel (jelesen Tunis, Algir és Tangerrel) rendszeres hajózási összeköttetéseink nem léteznek és az ezen vidékkel való forgalmunk ezideig csak esetről-esetre kinálkozó hajójárat segélyével avagy átrakodás utján bonyolíttatott le, minélfogva a szóban levő vidékekre irányuló kivitelünk nagyobb jelentőségre nem emelkedhetett, számolva tehát a forgalmi eszközök berendezésének a forgalom emelé sére gyakorolt hatásával, a szóban levő vidékekkel való rendes forgalmunk kifejlődésének lehetővé tétele végett a társaság szerződésszerűleg köteleztetik (1. §.), hogy Fiuméből Portugáliába évenként 12 járatot (esetleg más járattal egyesítve) indítson és hogy a fentebb jelzett észak-nyugot-afrikai kikötőket Fiuméból kiinduló járatain havonként egyszer szintén érintse. Ugyancsak azon indokból, hogy Fiume számára új forgalmi viszonylatok teremtessenek, gondoskodtam arról is, hogy Kopenhágába irányuló kivitel számára szállítási alkalom nyujtassék, a mihez képest az eddigi állapot szerint csak Hamburgig fentartott járatok Hamburg vagy Kopenhágában fognak végződni (1. §. 10.). A fentebb részletezett új járatteljesítményekkel szemben a forgalmi conjuncturák terén beállott változásokhoz képest viszont szükséges volt a társaság eddigi szerződésében megállapított évi 18 glasgowi járat közül hat járatnak teljesítését elengednem. (1. §. 1.) Ezen hat járat számára már évek óta nem kinálkozott megfelelő rakomány, miért is azok a szerződés 2-ik §-ában foglalt kikötéshez képest addig is más járatokkal pótoltattak, úgy, hogy ezen hat járatnak a szerződésből való elhagyása csak a tényleges állapotnak felel meg. A szóban levő járatelhagyás pótlásakép azonban a társaság köteles lesz más teljesítményt végezni, miért is az új szerződésben kikötöttem (1. §.), hogy a társaság által a forgalmi viszonylatnak szerződésszerű kötelezettsége nélkül teljesítendő szolgálat az eddig szerződésben kikötött 15 járat, vagy 46.000 tengeri mértföld helyett 20 járatra vagy 60.000 mértföldre emelendő fel. A járatváltozások tekintetében végül még meg kell jegyeznem, hogy az új szerződésben a társaságot felhatalmaztam, hogy a Leithbe eddig havonként teljesített járatait, melyek számára kellő mennyiségű rakomány megszerzésére nem mindig nyilik alkalom, részben más nyugot-európai járatokkal helyettesíthesse, a mi a kinálkozó nagyobb rakományra való tekintettel, kivitelünk érdekében is fekszik. |