3. §. Az 1916/17. költségvetési évet illetőleg a jelen törvény 1. és 2. SS-ai szerint igénybevehető hitelek közül a «rendes» és az átmeneti>> kiadásoknál azokra nézve lesz két évi, vagyis az 1917/18. költségvetési év végéig terjedő felhasználási idő igénybe vehető, amelyekkel azonos célra, tehát ugyanazon a fejezeten, címen, rovaton, alrovaton vagy költségvetési tételen az 1914/15. évre engedélyezve volt hitelösszegekre nézve az 1915. évi XII. t.-c. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján két évi felhasználási idő lett megállapítva.

Az átruházási jognak az 1916/17. költségvetési évben való gyakorlására nézve a jelen törvény 2. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt határozmányokból folyó korlátozással ugyanazok a rendelkezések veendők irányadókul, amely rendelkezések az 1914/15. évre szóló állami költségvetésben engedélyezett hitelekre nézve megállapíttattak, mindazonáltal avval az eltéréssel, hogy a m. kir. államvasutak beruházásainál az 1916/17. évben a «forgalmi eszközök és fölszerelés»-re és az «építkezések >>-re engedélyezett hitelek között is lesz átruházásnak helye.

4. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. t.-c. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1916/17. évben felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. t.-c. határozmányai alapján az 1916/17. évi kezelésbe átvihetők nem lennének.

Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1909. évi XV. t.-cikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1915/16. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1916/17. költségvetési évben felhasználhassa és hogy a szóbanlevő beruházási hitelből az idézett t.-c. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297,130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV. t.-c. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra.(1)

5. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatában megállapított személyi létszámon túlmenőleg is rendszeresíthessen állásokat egyes olyan szolgálati ágaknál s nevezetesen üzemeknél, amelyeknél a teendők lényeges szaporodása folytán ez okvetlenül szükséges.

tüntetésénél. Az 1916/17. évre megállapított összegek gyanánt pedig általában azok az összegek lesznek veendők, amelyek az 1915/16. évre is megállapított összegek gyanánt voltak veendők az 1915. évi XXI. t.-c. 2. §-a értelmében. Kivétel lesz teendő ez utóbb említett határozmány alól a rendkívüli kiadások ama fejezetei, címei, rovatai, alrovatai és költségvetései tekintetében, amelyeken az 1915. évi XXI. t.-c. 2. §-a szerint az 1615/16. költségvetési évre megállapított hitelösszeg a vonatkozó szükséglet utolsó részletösszegét képezte. Mert a dolog természetéből folyik, hogy ott, ahol a bejelentett összszükségletnek utolsó részletösszege már az 1915/16. évre szóló felhatalmazási törvény alapján rendelkezésre bocsáttatott, az 1916/17. évi kezelésben az előző évekről netán áthozott hitelmaradvány terhére eszközölhető utalványozástól eltekintve újabbi hitelösszegek igénybevételének nem lehet helye.

(1) (M. i.) A 4. §. lehetővé kívánja tenni azt, hogy az 1904. évi XIV. t.-c., továbbá az 1909. évi XV. t.-c. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegek fel nem használt részei a szükséghez képest még az 1916/17. költségvetési évben is igénybevehetők legyenek és hogy az utóbb idézett t.-c. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira engedélyezett összegeknek e bányászat céljaira fel nem használt része az 1909. évi XV. t.-c. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál legyen beruházásokra felhasználható. Hasonló irányú rendelkezés foglaltatik az 1915/16. évre szóló felhatalmazási törvényben, valamint a megelőző évekre szóló állami költségvetési törvényekben.

Az így rendszeresített állások járandósága az illető cím személyi járandóságainak rovatán, esetleg túlkiadásként utalványozandó, s az állások rendszeresítése az 1916 17. évi zárszámadásban akkor is feltüntetendő és indokolandó, ha a velük egybekötött járandóságok utalványozása az illető rovaton túlkiadást nem is idézett elő.(1)

6. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az 1907. évi L. t.-c 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasúti tisztviselőknek az 1916/17. költségvetési év második felére eső időszakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselőket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. t.-c. 8. §-ában megállapított 25%-nál nagyobb terjedelemben, de a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1916/17. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek legfeljebb 20%-át abban az esetben is előléptethesse, ha az illetők várakozási idejének fele még nem telt le.

Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszter, hogy a posta, távirda- és távbeszélő-alkalmazottak A. táblázatának államvasúti rendszerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban a rendszeresített összlétszámnak

változatlanul leendő fenntartása mellett és a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1916/17. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított hitel keretén belül annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szervezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi új magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV. t.-c. 13. §-ában szabályozott előmenetel biztosítása céljából szükséges.

7. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi hatóságoknak az új adótörvények végrehajtásával megszaporodó teendői ellátására szükséges személyzetről ideiglenes minőségben alkalmazandó munkaerőknek a felfogadása útján gondoskodhassék, - s hogy ez ideiglenes alkalmazottak illetményeinek fedezésére, valamint a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló 1916. évi XXVI., a hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. és a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-cikkek végrehajtása folytán felmerülő adókezelési költségekre az 1916/17. költségvetési évben szükséges összeget 5.000,000 K keretében utalványozhassa.

Az 1916 17. évtől kezdve az állami költségvetésben s illetve zárszámadásban a pénzügyminisztérium fejezetnél külön címet kell nyitni a jövedelemadóból és a vagyonadóból, továbbá a hadi nyereségadóból eredő bevételeknek, valamint a nevezett adók kezelésével felmerülő költségeknek az előirányzására s illetve elszámolására. Ennél az új címnél kell elszámolni az 1916 17. évre egybeállítandó állami zárszámadásban a jelen

(1) (M. i.) Egyes szolgálati ágak, különösen egyes állami üzemek, mint a m. kir. államvasutak, posta, távirda és táv beszélő és az állami vasgyárak teendői annyira megnövekedtek, hogy az alkalmazottaknak az 1914 15. évi állami költségvetésben rendszeresített létszáma immár teljesen elégtelen a teendők legyőzésére. Ezért az 5. §-ban felhatalmazást kérek a kormány részére ez állások megfelelő szaporítására, önként értetvén, hogy e felhatalmazással a kormány csak az elkerülhetlen szükség esetében és a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával fog élni.

szakasz első bekezdésében említett kiadások céljaira engedélyezett 5,000.000 korona átalányösszeget is.(1)

8. §. Az 1898. évi XXI. t.-c. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 30-át meg nem haladhatja, az 1917. évre hatályon kívül helyeztetik és az 1917. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapíttatik meg.(2)

9. §. Az 1888. évi IV. t.-c. 7. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a helyiérdekű vasutak segélyezése címén az állami költségvetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frtnál) nagyobb összeggel nem terhelhető, az 1916/17. évre hatályon kívül helyeztetik.

10. §. Az 1917/18. évre előterjesztendő állami költségvetés részletes előirányzatában felvett összegek az 1914/15. évre szóló állami költségvetés megfelelő összegeivel lesznek összehasonlítandók.

Az 1915. évi XXI. t.-c. 14. §-ában foglalt rendelkezés hatályon kívül helyeztetik. (3)

11. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és annak végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.

(1) (M. i.) A 7. §-ban felhatalmazás van arra, hogy az 1916. évben megalkotott új egyenes adótörvények végrehajtása folytán a pénzügyi igazgatásra háruló munkatöbblet elvégzésére szükséges személyzetről gondoskodhassam. Tisztelettel megjegyzem, hogy az új egyenes adótörvények végrehajtási munkálatainak az ellátására egyelőre ideiglenes minőségű adóügyi biztosokat kívánok alkalmazni. Az így alkalmazandó személyzet illetményeinek a fedezésére, valamint az adórendszerünkbe a háború alatt beillesztett új adóknak, nevezetesen a jövedelemadónak és a vagyonadónak, továbbá a hadi nyereségadónak a kezelésével felmerülő költségekre összesen 5.000,000 K-nak a rendelkezésre bocsátását kérem. A fentemlített új adónemekból eredő bevételeknek s ez adók kezelésével kapcsolatos kiadásoknak a többi egyenesadéktól elkülönítve leendő feltüntetése céljából a 7. §-nak második bekezdése úgy intézkedik, hogy a szóban forgó új adókból származó bevételek és a vonatkozó kiadások az 1916 17. évtől kezdve külön költségvetési címen számoltassanak el, s illetve irányoztassanak elő. A jelzett bevételek és kiadások számára az 1916/17. évi állami zárszámadásban nyitandó új cím alatt lesznek elszámolandók a jelzett új adók kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint a fentemlített ideiglenes személyzet alkalmazásának költségei fejében felmerülő és a javaslat értelmében megállapított 5.000,000 K átalányhitel terhére utalványozandó összegek is, és pedig a személyzet alkalmazásából felmerülő kiadások tekintet nélkül arra, hogy e személyzet egyes tagjai minő teendők ellátására fognak alkalmaztatni. Az adókezelési költségek közül azonban csak a jövedelemadó és a vagyonadó, továbbá a hadi nyereségadó kezelési költségei fogják az említett átalányhitelt terhelni, míg a többi egyenesadóknak a kezelésével, s tehát az ezekre nézve legújabban megalkotott törvényeknek (az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fenntartásáról szóló 1916. évi XXXIII. törvénycikknek, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909: VIII. t.-c. életbeléptetéséről szóló 1916. évi XXXIV. törvénycikknek) a végrehajtásával felmerülő költségek az egyenes adók» cím rendes kiadásainál a jelen törvényjavaslat 1. és 2. §-ai értelmében rendelkezésre álló hitel terhére lesznek a dolog természetéhez képest utalványozandók.

(2) (M. i.) A 8. S. az országos betegápolási pótadó kulcsának az 1917. évre leendő megállapítása iránt intézkedik, ugyanolyan értelemben, mint ahogy a nevezett adó kulcsának az 1916. évre való megállapítását illetőleg az 1915. évi XXI. t.-c. 12. §-a intézkedett.

(3) (M. i.) Tekintettel arra, hogy az 1916/17. évre külön költségvetési törvény alkotása elmarad, s hogy ez évre, ép,úgy, mint ahogy az az 1915/16. évet illetőleg is történt, a fennt előadottak szerint általában az 1914 15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. t.-c. határozmányai lesznek irányadók: a legközelebbi, vagyis az 1917/18. évre egybeállítandó állami költségvetésben a részletes előirányzat tételei az 1897. évi XX. t.-c. 4. §-ában foglalt határozmányoktól részben eltérőleg az 1914 15. évi állami költségvetési törvény megfelelő összegeivel hasonlítandók majd össze. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a 10. §. amelynek második bekezdése értelmében egyben hatályon kívül helyeztetik az 1915. évi XXI. t.-c. 14. §-ának az 1916/17. évi költségvetési előirányzat mikénti egybeállítására vonatkozó rendelkezése, minthogy az előadottak szerint az utóbb nevezett évre új költségvetés egybeállítása elmarad.

XLI. TÖRVÉNYCIKK

a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1916. évi II. törvénycikk rendelkezéseinek az 1917. évre való kiterjesztéséről.(1)

(Szentesítést nyert 1916. évi december hó 30. napján. Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1916 évi december hó 31. napján kiadott 22. számában.)(1)

1. §. Az 1916. évi II. törvénycikk rendelkezéseinek hatálya az 1917. év tartamára kiterjesztetik.

2. §. A jelen törvény 1917. évi január hó 1. napjával lép hatályba és végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.

(1) Hasonlótárgyú korábbi törvények: 1906: III., 1908: XVI., 1912: XL., LXXI,, 1914 :II., XLVIII. 1916: II. t.-c.

(M. i.) Az 1914. évi XLVIII. törvénycikk meghosszabbította 1915. évi december hó 31-ig terjedő hatállyal az 1914. évi II. törvénycikket, melynek értelmében felhatalmaztatott a magyar királyi kormány, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes szabályozása céljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, átmeneti rendelkezéseket tehessen, illetőleg az ideiglenes megállapodásokat rendeleti úton életbeléptethesse. Ugyancsak az 1914. évi XLVIII. törvénycikk a háború okozta rendkívüli gazdasági viszonyokra való tekintettel az országgyűlésnek való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett fölhatalmazta a minisztériumot, hogy a termelés és közfogyasztás igényeinek megfelelő kielégíthetése érdekében a vámtarifa egyes rendelkezéseit módosíthassa s e részben intézkedéseit legkésőbben 1915. évi december hó 31-ig érvényben tarthassa. Mindkét irányú felhatalmazás hatálya 1915. évi december hó 31-ével lejárván, azt az 1916. évi II. törvénycikk 1916. évi december hó 31-ig meghosszabbította. Minthogy az 1916. évi II. törvénvcikk hatálya is lejáróban van, s azok a szempontok, amelyek az 1914. évi II., az 1914. évi XLVIII. s az 1916. évi II. törvénycikk megalkotására vezettek, nevezetesen egyfelelől a kereskedelempolitikai rendezés folytonosságának érdeke, illetve szükséges másfelől pedig a háború okozta gazdasági bajoknak a vámkülfölddel való forgalom megkönnyítése által való enyhítése, ma is változatlanul fennállanak, felmerült a szüksége annak, hogy az 1916. évi II. törvénycikk hatálya az 1917. évre kiterjesztessék és a kormány ily módon ugyanazon törvényi felhatalmazás birtokába jusson, aminőt számára a fentebb jelzett irányokban az említett törvénycikkek a mult és a folyó évre biztosítottak. Ezt a felhatalmazást van hivatva egy további évre megadni a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat.

--

Végül megemlíteni bátorkodom, hogy a termelés és a közfogyasztás igényeinek megfelelő kielégíthetése érdekében vámfelfüggesztések, illetve vámmérséklések eddig a következő cikkekre rendeltettek el: gabona, maláta, hüvelyesek, liszt és őrlemények, rizs, főzelékek, repce, vágó- és igás állatok, szárnyas, vad, hal, étkezési és technikai zsiradékok, zsiros olajok, hús, sajt és egyéb élelmiszerek, konzervek, kévekötőfonál, zsákok és zsákszövetek, tekercspapiros, papirosfonál előállítására, ólom, gőz ekék és egyéb motoros ekék, valamint mezőgazdasági célokra való traktorok, arató- és kaszálógépek, ólomtajt, massicot és minium, rézgálic, perocid (peronoszpora elleni szer), kazein, keményítő, hadi enyv papirosgyártásra, tápélesztő neradol (cserzőanyagszaporító-szer).

a.;

(2) A törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter 1916 december 5-én nyujtotta be 1328. sz. a. A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése: 1916 december 6. 1330. sz. pénzügyi bizottságának jelentése: 1916 december 6-án az 1330. sz. iromány mellékletén. Képviselőházi tárgyalás: 1916 december 13-án a 676. országos ülésben; harmadszori olvasás: 1916 december 14-én a 677. országos ülésben. A főrendiház egyesült pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése: 1916 december 15-én a 683. sz. iromány mellékletén. Főrendiházi tárgyalás: 1916 december 18. a főrendiház LXXXVIII. ülésében.

BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ

az 1916. évi törvénycikkekhez.

[A római szám a törvénycikket, az arab szám a törvénycikk §-át jelenti.