közben nyitott üzletek és keletkezett iparvállalatok iránti rendelkezésnek van helye (5. §. b) és a 6. §. a) pontjai).

Ellenben az adóköteles fél lakásának, illetőleg üzletvagy iparvállalata helyiségeinek ugyanazon községben évközben történő változtatása, az adóátalány felemelését vagy leszállitását azon évre nem vonja maga után.

III. FEJEZET.

Felebbezési orvoslatok.

14. §.

Felebbezés rendje.

A kivető bizottság által meghatározott adóátalány ellen ugy az adóköteles fél, mint az adó szedésére jogositott (20. §.) az értesités napjától számitandó 8 nap alatt a felszólamlási bizottsághoz (15. §.), ennek határozata ellen pedig az utóbbi kézbesitését követő 8 nap alatt utolsó fokban a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz - felebbezéssel élhet.

Ugy a kivető, mint a felszólamlási bizottság határozatai ellen közbevetett felebbezések az adókivető bizottság elnökéhez nyujtandók be, ki azokat, az ügyiratokkal együtt haladék nélkül a felszólamlási bizottság elnökéhez juttatja.

15. §.

Adófelszólamlási bizottság.

A felszólamlási bizottság az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester elnöklete alatt alakul és tárgyalásai nyilvánosak.

Tagjai: a pénzügyigazgatóság egy képviselője, ki egyszersmind szavazattal biró előadó, és a kereskedelmiés iparkamara által választott férfiu vagy póttag. — Jegyzőt a bizottság elnöke rendel.

A kereskedelmi- és iparkamara által választott tag, illetőleg póttag a tárgyalások idejére 3 frtnyi napidíjban, és ha a bizottság székhelyen kivül lakik, utiköltségei megtéritésében részesül.

A felszólamlási bizottság tárgyalásaihoz az adóköteles fél, valamint az adószedésre jogositott, illetőleg megbizottja meghivandók, és a bizottság azok meghallgatása után, vagy ha sem ők, sem megbizottjaik meg nem jelennének, a nélkül hozza határozatát, mely esetben a határozatról irásban értesitendők.

16. §.

Felebbezés egyéb esetei.

Az adóköteles felek és az adószedésre jogositott között felmerülő egyéb panaszok és kérdések elbirálására, a mennyiben azok sem az adófizetés kötelezettségének, sem pedig az adó mérvének nyilt községekben való megállapítására nem vonatkoznak, a pénzügyigazgatóság illetékes.

A pénzügyigazgatóság határozata, annak kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt, a pénzügyministerhez felebbezhető, ki véglegesen határoz.

17. §.

Az adóátalány fizetésének módozata felebbezés

közben.

Az adókivető bizottság által meghatározott adóátalány elleni felebbezés esetében, a fél kötelezve van, a bizottság

által meghatározott adóátalányt, végérvényes határozat hozataláig, a lejáratszerű részletekben (11. §. I. a) betűje) fizetni.

Az igy megállapitott adóátalány összege ellenében netalán fizetett többlet, a legközelebbi adórészletbe beszámittatik, esetleg készpénzben visszatérittetik.

IV. FEJEZET.

Az adó behajtása.

18. §.

Az egyéni adóhátralékok biztositása.

Ha nyilt községekben a fogyasztási adó, (6. §. a) és b) pontjai) valamint zárt városokban az itt termelt és fogyasztott czukor és sör után, ugyszintén az előleges adófizetés nélkül behozott és itt fogyasztott adóköteles czikkekre nézve leszámolás alapján (8. §.) járó adótartozás, a 11. §. I. a), b) és II. b) pontjaiban meghatározott határidő alatt be nem fizettetik, a hátralékos fél az adószedésre jogositott által tartozásának 8 nap alatti lefizetésére a községi előljáróság utján irásban megintetik; eredménytelenség esetében pedig első sorban a hátralékos fél birtokában levő adóköteles czikkek, az adótartozás erejéig biztositékképen egy községi előljárósági, illetőleg városi tanácsbeli kiküldött és egy pénzügyi közeg közbejöttével lefoglalhatók és őrizet alá vehetők.

19. §.

Adóhátralékok behajtása.

Ha az adóhátralék az ily módon eszközölt biztositást követő 8 nap alatt le nem fizettetik, a hátralékösszeg a

közadók módján, az 1876. évi XV. törvényezikk értelmében végrehajtás utján hajtatik be.

V. FEJEZET.

Az adó községenkinti biztositásának és beszedésének módozatai.

20. §.

Biztositás és beszedés.

A fogyasztási adó községenkinti biztositása és beszedése, a bor- és húsfogyasztási adóról szóló 1868: XXXV. törvényczikk 3. §-a és 1875: XXVIII. törvényezikk 2. §-ának rendelkezései szerint eszközöltetik a következő módositásokkal:

a) hogy kiegyezés a megváltás czéljára az adóköteles felek legalább feléből alakult társulattal is létesithető;

b) hogy a bérbeadás utján való biztositást esetről esetre a pénzügyminister rendeli el, s hogy előzőleg a községnek fenmarad azon jog, hogy 6 nappal a kitűzött árverés megtartása előtt, a fogyasztási adót a kikiáltási ár megadása mellett megválthatja.

21. §.

Esedékesség.

A községenkint járó fogyasztási adó évi összege (20. §.) különbség nélkül egyenlő utólagos havi részletekben, minden hó utolsó napján esedékes.

22. §.

Kényszerbehajtás.

Ha a községenkint járó évi adó (20. §.) lejáratszerű időben be nem fizettetik, a hátralékos összeg behajtása a 19. §. értelmében eszközöltetik.

23. §.

Beszedési jutalékok.

A fogyasztási adó tekintetében a 20. §. szerint megváltott községek és társulatoknak, az adószedéssel járó költségek fejében jutalék jár, mely 500 frtnyi megváltási összegig, minden 100 frt után 5 forintban, 500 forinton felül minden további 100 forint után 2 forintban állapittatik meg.

VI. FEJEZET.

Átmeneti intézkedések.

24. §.

Az adó alá eső czikkek készleteinek bejelentése és megadóztatása zárt városokban.

A zárt városok területén 1881. évi márczius hó utolsó napjával fenmaradó czukor-készlet és adóköteles czukorés csokoládé-készitmények, candirozott gyümölcs, kávé és sörkészletek, ha azok a czukornál és czukor- és csokoládékészítményeknél, valamint candirozott gyümölcsnél 50, a kávénál 25 kilogrammot, sörnél pedig 1 hectolitert meghaladnak, 1881. évi április hó 3-ik napjáig a fogyasz