HATODIK FEJEZET. V Az érvényes házasság jogeredményei. Lap 157. §. 158. §. A házasságból eredő jogok és kötelességek a házasfelekre nézve 819 822 164. §. 165. §. A házasság végképi felbontása a magyarhoni evangélikusoknál 848 857 A magyarhoni ág. h. ev. egyház vagyonáról. NEGYEDIK CZIKK. Házasság. 123. §. A) A házasságról általában. I. Fogalom. A házasság (matrimonium) egy férfinak és egy nőnek kölcsönös szeretetből eredő legbensőbb s kizárólagos életközössége, mely az élet minden viszonyainak közös és egyenlő megosztása végett, a fennálló isteni és emberi törvények szerint, életök egész tartamára köttetett. E meghatározás szerint a házasság lényegét nem az egyesülés, hanem a teljes és legbensőbb életközösség képezi. A házastársak egy test egy lélek, ennél fogva az emberi személyiséget a maga teljességében képezik. A római polgári jogban a házasság igy határoztatik meg: ,,Nuptiae sunt, conjunctio maris et foeminae et consortium omnis vitae, divini et humani juris communicatio." (I. Dig.) és „Nuptiae sive matrimonium est viri et mulieris conjunctio individuam vitae consuetudinem continens." (§. 1 Inst. 1-9.) Az első meghatározás puszta eszménynek maradt, az utóbbi a gyakorlati életben érvényesült, ámbár igen nehéz meghatározni, hogy az „individua consuetudo" alatt mit értettek a római jogtudósok. A római jog magyarázói e kifejezést kizárólagos nemi közös ség" (copula) értelmében vették, a „conjunctio“ elé a „legitima“ szót tették s ez által bebizonyították, hogy a római jogtudósoknak finom kifejezéseit s jogi meghatározásait nem értették. A házasság az Isten országának növeldéje, ennél fogva a családnak s ez által az államnak és egyháznak alapja. Valamennyi társaság közt legrégibb, egykorú az emberiséggel s tagjainak száma és nemi különbségök által a többi társaságoktól különbözik. Ugyanis házasságra csak egy férfi és egy nő léphet egymással, ennél fogva törvényes házasságnak csak a monogamia mondható, a polygamia (polygynia, polyandria) pedig az egyházi és állami törvényekkel ellenkezik. Egyházjogtan. 44 |