melyek emberi jogból folynak. A ki a házassági ügyekre nézve törvényhozási joggal bír, azé a felmentési jog is.

A r. kath. egyházban a bontó akadályok alól egyedül a római pápa, némely tiltó akadályok alól a püspökök is menthetnek fel. A szűzességi örök és feltétlen fogadalom és a vegyes vallás tiltó akadály alól egyedül a pápa menthet fel. A püspökök önjogúlag menthetnek fel következő tiltó akadályok alól: szent idő, tilalom, eljegyzés, ideiglenes szüzességi fogadalom, a „votum non nubendi“, a ,,Votum suscipiendi sacrum ordinem" és a ki hirdetések alól.

A magyarhoni evang. egyházban a felmentés jogilag az egyházi hatóságokat, tényleg a magyar királyt illeti. Nevezetesen az oldalági második fokú vérrokonok és az első és második fokú sógorok csak akkor léphetnek házasságra, ha erre az illetékes ev. püspök véleményezése alapján a magyar királytól engedélyt nyertek.

A folyamodvány „A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministeriumhoz Budapesten"

intézendő.

1. A folyamodványt egy ívpapirosra kell írni s a felmentést a folyamodók nevében kérni. A folyamodványt a jegyesek mindegyike vagy sajátkezűleg maga, vagy ha írni nem tud, nevében más hiteles személy írja alá. Ez utóbbi esetben a két jelenlévő tanúnak neveik kiteendők.

2. A folyamodványban azon nyomós okok és érvek („graves rationes"), melyeknél fogva az akadály alól felmentés kéretik, pontosan és körülményesen elősorolandók, hogy a törvény azon kivánalmának, mely szerint a felmentés csak nyomós okoknál fogva adathatik meg (Józs. r. 16. §-a), elégtéve s azon kellemetlenség, hogy a felmentés az indokolás hiánya miatt megtagadtassék, elhárítva legyen.

Ezen okok a kánonjog tanárai szerint vagy tisztességesek vagy becstelenítők. A tisztességes okok (Causae honestae) követhezők: „angustia loci", azaz, ha a jegyesek lakóhelysége csekély lakossággal bír, úgy, hogy e miatt a rokonok közti házasság szükségesnek mutatkozik; „incompetentia dotis“, midőn az arának vagy semmi vagy igen csekély vagyona van; „aetas puellae superadulta", midőn a hajadon életének 24. évét meghaladta; „bonum pacis" midőn a házasság által két család közötti ellenségeskedés megszüntettetik; „matrimonium bona fide contractum" midőn a házasság jóhiszemben köttetett, mert a jegyeseknek a fön forgó akadályról nem volt tudomása; „conservatio familiae illustris" vagy "conservatio bonorum in familia“; ,,legitimatio", a házasságon kívül született gyermeknek utólagos törvényesítése, a jegyeseknek egymásközti igaz szeretete, a leány teljes árvasága stb.

:

A becstelenítő akadályok (causae infamantes) közé tartoznak "copula scienter habita cum impregnatione sponsae"; „evitatio scandali“; „infamia mulieris sine copula“, midőn jegyesével szoros viszonya miatt rossz hírbe jött. - Némely esetekben felmentés adatik a becstelenítő ok kitétele nélkül is, mert Józs. r. 47. §-a szerint „impedimentum in quantum possibile fuerit, semper occulte tollendum est" becstelenítő akadály, a mennyire lehet, mindig titokban lesz elhárítandó.

=

3. Az így elkészült folyamodvány az illetékes lelkésznek, ha pedig a házasulandók különböző egyházközségekben laknának, a vőlegény lelkészének, átadandó, ki vagy a folyamodványon magán vagy külön lapon pontos és avatos tanubizonyságot teend, hogy „a folyamodványban felhozott okok valósággal léteznek." 1)

1) Ha a két egyházközség két külön esperességhez tartozik, akkor a vőlegény a folyamodványt a maga esperesének küldi át, ez pedig saját püspöke utján a ministeriumhoz.

A lelkész a folyamodványban felhozott okokra nézve külön lapon akkor tegyen tanubizonyságot, ha ezen okok valósággal nem léteznek; mert ha a kért dispensatio megtagadtatik s a felterjesztett iratok a lelkészhez visszakerülnek, az általa kiállított bizonyítványt visszatarthatja és egyedül a felszerelt folyamodványt adja át a kérelmezőknek.

4. Az illetékes lelkész a házasulandók vérrokonsági vagy sógorsági viszonyát világosan és szembeszökőleg előtüntető törzsfát készít, a melynek felirata: „Vérrokonsági (sógorsági fokozatot kimutató okirat" s mely alá következő szöveg irandó: „Hogy ezen törzsfa alakjában elkészített kimutatás szerint N. N. nőtlen ifjú (vagy özvegy férfi) N. N. hajadonnal (vagy özvegynővel) az oldalági második (vagy első-második) fokban áll vérrokonsági (vagy sógorsági) viszonyban, hitelesen és hivatalosan bizonyítom." Kelt stb. hivatalos pecsét, aláirás.

A törzsfához melléklendők következő anyakönyvi kivonatok:

a) A vőlegény keresztlevele.

b) A menyasszony keresztlevele. (Több anyakönyvi kivonat nem szükséges).

c) Özvegység esetében a meghalt házastársnak ha

lotti levele.

d) Ha az özvegynő férjének meghalálozása óta még nem telt el hat hónap, (három hó múlva) orvosi vagy szülésznői bizonyítvány arról, hogy a menyasszony nincsen terhes állapotban.

e) Az elvált személy kérvényéhez az elválasztó itélet csatolandó.

5. Kiskorú jegyesek folyamodványaihoz melléklendő, mindkét jegyes atyjának, vagy ennek nem létében nagyatyjának nyilatkozata arról, hogy a czélzott házasságba beleegyeznek. Az árva kiskorúakra nézve a gyámhatóság beleegyezése is szükséges.

6. A folyamodványhoz politikai bizonyitvány csatolandó, a melyben a polgári község előljárósága hivatalosan bizonyítja: „hogy a házasulandók egybekelését a vérrokonság vagy sógorság tilos fokait kivéve, semmi politikai (közjogi) vagy polgári (magánjogi) akadály nem

gátolja.") Ha a helyhatóság szab. kir. vagy rendezett tanácsú város, a bizonyítványt aláírja a polgármester; de ha a község megyei hatóság alatt áll, akkor a községi előljáróság aláirása mellé a szolgabírónak aláirása is szükséges, mely a bizonyítvány tartalmának valódiságát megerősíti." Az egyszerű láttam" vagy névaláirás itt nem elégséges. (Vallásügyi min. 1871. évi május 16-án 10.054. sz. a. r.)

„

7. A felmentésért fizetendő díjat a ministerium a kérelmezőknek vagyoni és társadalmi állása szerint szabja meg. Erre szükséges a községi előljáróság által kiállított vagyoni bizonyítvány, még pedig külön mindenik jegyes részére, a már birtokukban lévő vagy örökség szerint reájuk szállandó vagyon mennyiségének és minőségének kitételével. E bizonyítványt a szolgabiró is írja alá a 6. pont alatt említett esetben; de itt a puszta „láttamozás" is elégséges.

8. Ha a folyamodók mindenike teljesen vagyontalan s a felmentési díj elengedéseért folyamodnak, szegénységről szóló bizonyítványt állít ki számukra a helybeli község előljárósága s e bizonyítványt a lelkész is aláírja. A vármegyei hatóság alá tartozó községi bizonyítványát a szolgabiró is hitelesíti.

9. Az így felszerelt folyamodvány az illetékes lelkész által az illető esperesnek s ez által a püspöknek beküldendő, ki azt a maga hivatalos bizonyítványával s azon kijelentésével ellátva, hogy a felmentés az evang. egyház elvei szerint megadható", a legfelső helyre felterjeszti.

1) Politikai akadály pl. hadkötelezettség, külföldiség; polgári akadály pl. az éretlen kor, elmebetegség stb. Itt nem kell bizonyí tani, hogy a folyamodónak politikai vagy erkölcsi magaviselete kifogás alá nem esik.

Jegyzet. A folyamodvány és a mellékletek 50-50 kros bélyeggel látandók el. A szolgabirói hitelesítő aláirásokra külön bélyeg nem szükséges. Szegénységi bizonyítvány mellett, a mi az okiratok mindenikére feljegyzendő, bélyeg nélkül állítandók ki az okiratok. A folyamodvány egész ívre, a mellékletek csak félivre irandók. Ha az egyik jegyes ágostai hitvallású a másik pedig helvét hitvallású evangélikus, az illetékes lelkész a vőlegény lelkésze, ennél fogva ennek püspöke is.

A felmentési díjakat a minister az egyházkerületek jótékony czéljaira küldi. Ha a jótékony czélt a minister átiratában meg nem nevezi, a díjak hovafordításáról az egyházkerületi gyülések intézkednek. 1)

NEGYEDIK FEJEZET.

A házasságkötés módja.

147. S. Bevezetés.

Hazánkban országos és egyházi törvények szerint a házasság lényeges kellékeihez tartozik a kihirdetés és nyilvános egybekötés.

1) Ha a jegyeseknek egyike evangélikus, a másika pedig r. katholikus, akkor az evangélikus az előadott módon folyamodik Ő Felségéhez felmentvényért a vérrokonsági vagy sógorsági házassági akadály alól; a r. katholikus fél pedig saját egyházi főhatóságához. Minthogy a r. kath. egyházban a mellékágon lévő vérrokonok közt a házasság a negyedik fokig van eltiltva, gyakori eset, hogy a r. kath. félre nézve igen sok bajjal jár a felmentvény megszerzése, midőn az ev. vallású jegyesre nézve házassági akadály nem is létezik. Továbbá a r. kath. félre nézve házassági akadály- még a „disparitas cultus“ is, ennélfogva két házassági akadály alól mentendő fel. Ilyen esetekben a r. kath. plébános vagy az ev. jegyestől azt kivánja, hogy eskü mellett igérje, hogy minden gyermekeit r. kath. vallásban fogja nevelni, vagy a maga hivétől azon ünnepélyes igéretet követeli, hogy ez ev. jegyesét rábírja a r. kath. vallás elfogadására vagy azon igéretre, hogy mindkét nemű gyermekeit r. kath. vallásban fogja neveltetni s ily igéret nélkül nem válalkozik a felmentvény kieszközlésére. Ily esetekben az ev. lelkész kötelessége a maga hiveit figyelmeztetni azon kellemetlenségekre, a melyekkel a felmentvény megszerzése együtt jár s igyekezzék őket a szándékolt házasságra lépéstől lebeszélni.