2. Az érvényes házasság felbontása iránti kérelem keresetlevél alakjában terjesztendő az illetékes bíróság elé. A keresetlevélben elő kell adni azon tényeket és okokat, melyeknél fogva a házasfelek meghasonlottak, valamint azon törvényes okot is, a melynek alapján a házasság felbontása kéretik. A keresetlevélhez csatolandó:

a) A házasság megkötését bizonyító anyakönyvi kivonat hiteles alakban.

b) A házasfelek vallását bizonyító keresztlevelek, vagy áttérési bizonyítvány anyakönyvi kivonat alakjában. Megjegyzendő, hogy a nő férjhez menetele után többé vallására nézve nem bolygatható."

c) Lelkészi bizonyítvány arról, hogy a házasfelek közt az előleges békéltetés három ízben és különböző időben meg lett kisérelve.

d) A házasság tartama alatt született gyermekeknek születésére, esetleg elhalálozására vonatkozó anyakönyvi kivonatok.

e) Azon iratok, melyeket a felperes a házassági kötelék felbontása, vagy a gyermektartási igények és vagyoni követelések érvényesítése czéljából bizonyítékul kiván felhasználni.

A keresetlevélben kérni kell a házasság felbontását a törvényes váló ok megemlítésével, az új házasságra lépés megengedését és a netáni vagyoni követelések megitélését. A vegyes házassági válóperekben, ha a felperes evangélikus, az alperes pedig r. katholikus, akkor

Annának törvényes használatára kiadtam ezen hivatalos bizonyítványomat, az egyházközség hivatalos pecsétével is megerősítve.

Kelt N.-ben 18.. márcziushó 14-kén.

(p. h.)

N. N.

az n.-i ág. hitv. ev. egyházközség rendes lelkésze.

a szentszékhez beadott keresetben kérni kell. alperesre nézve a r. kath. egyház elvei szerin itélet s annak jogerőre emelkedése után az üg felperes illetékes bíróságához tétessenek át, h ev. egyház elvei szerint itélvén, a házassági végkép bontsa fel. Az ilyen perekben tehát keresetet kell beadni, de olyat, mely az alperes peres kérelmét foglalja magában. 1)

Ha a házasság felbontása vagy érvényessé tárgya, a bíróság a törvénytudók közűl egy há védőt köteles kirendelni, ki az ügy valódi m a felperes által felhozott okok törvényességét ki szerűleg tartozik kinyomozni, mert a törvényes mindig a házassági kötelék fentartása mellett var

Váló perben viszonkeresetnek is van mennyiben alperes szintén kérheti a házasság f sát, vagy vagyoni követelésekben kérheti, hog peres marasztaltassék el.

Vegyesházassági válóperekben az alperes visz sete akkor is támasztható a házasság végképi fel

1) Az 1868. évi XXIII. t. cz. 19. §-a szerint: „Válópe beadványok és ezekben hozott itéletek minden tekintet bíróságra, mely előtt azon perek megindíttattak és tárgyaltat egyaránt illeték-kötelesek;" az az, a megszabott bélyegekkel papirosra irandók.

2) A házasságvédői intézmény nem fordul elő a József-f deletben. Ez intézmény a kánonjogból ment át a szokásjogba mányszéki rendeletek által jött gyakorlatba. Az 1803. decz kelt királyi rendelet szerint a házasságvédő kirendelése nélkül házasságfelbontási itélet érvénytelen, ennélfogva az ily itélet elválasztott házasfelek új házassága is érvénytelen. A bíróság tében tehát említést kell tenni a házasságvédőnek ténykedésér

Az ev. lelkész kötelessége, ha a bíróilag elválasztott házasságra akar lépni, őt csak akkor kihirdetni, ha az előmu hiteles alakban kiállított itéletet megtekintette s benne a ház védő ténykedése fordul elő. Ha ez tévedésből kimaradt vol hiány utólag pótlandó.

iránt, ha felperes a házasság érvénytelensége czímén indította a pert. (Curiai döntv. 1890-ben.)

A felperes a válókeresetet visszavonhatja és az alperes elállhat viszonkeresetétől addig, míg a legfelső törvényszék ez ügyben nem itélt.

3. A törvényszék előtti békéltetést II. József rendelete határozottan csak akkor szabja meg, ha a perlekedők a végleges elválást az engesztelhetlen gyülölség alapján kérik; de az 1822. évi augusztus 6-kán kelt királyi rendelet azt rendeli, hogy e békéltetési kisérlet ne mellőztessék, Ugyanezt kivánja a törvényszéki gyakorlat is, kivéve a hütlen elhagyás esetét. Ha a törvényszéki békéltetésre a felperes meg nem jelenik s elmaradását ügyvéde által sem indokolja, a per beszüntetendő; de az alperes a megjelenésre kényszeríthető. Az engesztelhetlen gyülölség alapján megindított válóperekben a törvényszék előtti békéltetés háromszor történik, más esetekben pedig csak egyszer.

4. Ha a törvényszék előtti békéltetés nem sikerült, a bíróság a per tárgyalására határidőt tűz ki, melyre a perlekedő feleket és a házasságvédőt megidézi. A felek ügyvédek által képviseltethetik magukat, de személyesen is vehetnek részt a tárgyalásban. A tárgyalás a perrendtartás és a törvényszéki gyakorlat szerint történik.

A bíróságok a válóperekben itéleteket hoznak, melyek vagy érdemlegesek vagy közbenszólók; az előbbiek által a per érdemét döntik el és a kereseti kérelemnek vagy helyt adnak vagy azt elutasítják, az utóbbiak által pedig csak az ágy- és asztaltól való elválasztást mondják ki. Az itéleteket indokolni kell s ha a házasság felbontatik, egyidejűleg meg kell engedni a házasfeleknek, hogy új házasságra léphetnek.

Midőn a házassági kötelék felbontása engesztelhetlen

gyülölség alapján kéretik, a bíróság a házasfel lőre csak az ágy- és asztaltól választja el, de jelenti, hogy ez itélet kézbesítésétől számítva 1 nap múlva kérelmöket ismételhetik. Ha más kérelmöket ismételik s a házastársakat békér sülésre bírhatni semmi remény nem mutatkozik bíróságok teljes elválasztást határozhatnak“ (Józs.

5. A törvény gondoskodott arról, hogy a házassági kötés felbontását meg ne engedje ad a gyermekek tartása és nevelése iránti kérdé felek közt szabályszerűen kötött s a bíróság ál erősített egyességgel, akár bírói határozattal vagyon tényleges kihasításával is el nem intéztetett foly, hogy a gyermekek tartása s nevelése iránti nek az elválással együttesen kell eldöntetnie.

Ez oknál fogva a lelkész az elválasztott fé házasságra lépése alkalmával, még a kihirdetés elő vizsgálja a hiteles alakban bemutatott bírói jogerős a melyben a gyermekek tartása és nevelése irá bíróság intézkedett. A József-féle rendelet 59. §-a ,,Semmi házassági kötés felbontása meg nem enge míg a született gyermekek tartása és nevelése irán dés el nem intéztetett; és senki a lelkészek közől, beni elmozdíttatás büntetése alatt, oly házastársat ne adjon, mielőtt a gyermekek részére tett (vagyon hasítás ki nem mutattatnék."

6. A József-féle r. 59. §-a gondoskodott arról is, a házassági felbontás esetében egyuttal a házasfelek kölcsönösen támasztottt vagyoni követelések intéztessenek.

7. Az első folyamodású törvényszéknek érdeml itélete vagy helyt ad a felperes kérelmének vagy az utasítja. A perköltségek kölcsönös megszüntetése szoká

kötelesek megfizetni.

királyi törvényszéknek házasságfelbontó itélete ból felebbeztetik a királyi táblához s tudomásvétel közöltetik a perlekedő felekkel. A kir. tábla vagy

hagyja a kir. törvényszék itéletét vagy megtja s hivatalból felebbezi a magyar királyi Curiáelynek itélete a mint jogerőre emeltetett a pert

ce.

curiai itélet az anyakönyvben leendő feljegyzés azon evang. lelkészi hivatallal közlendő, melynél ság megköttetett, de a r. kath. lelkészszel az itélet zöltetik.

ÖTÖDIK CZIKK.

ev. lelkésznek az egyházi és polgári viszonyokra vonatkozó kötelességei.

169. §.

1. Temetők.

emetők- és temetkezésre vonatkozó ügyekben szabályozó I és ministeri rendeletek a következők: az 1791. évi ez.; az 1868. LIII. t. cz. 22. §-a; az 1879. XL. t. cz. özegészségi szempontból az 1867. XIV. t. cz. és erre lag az 1876. évi julius 14-kén 31025. sz. a. kelt beleri rendelet. Ezeken kívül több ide vágó kormányegyházi intézkedés.

eresztyén egyház kezdetben a zsidók temetkezési szogadván, elhúnyt tagjainak holttetemeit vagy az áldott tt vagy a sziklákba vésett sírokba temette el. E szobillett a keresztyéneknek a halottak feltámadására hitéhez, mint a pogány rómaiaknak szokása, kik ak holttetemeit megégették. A temető hely neve: ", innen a latin „Cimeterium" vagy „dormitorium", vó- vagy hálóhely, mert a keresztyén hit szerint az