2. §. Áttérni annak szabad, a ki életkora 18. évét már betöltötte. Azonban a nők férjhez menetelök után, ha e kort el nem érték volna is, áttérhetnek.

3. §. Az áttérni kivánó, bármely egyház tagja legyen, ebbeli szándékát önmaga által választott két tanu jelenlétében saját egyházközségének lelkésze előtt nyilatkoztatja ki. S ezen első nyilatkozattételtől számítandó 14 nap eltelte után és legfölebb 30 nap eltelte előtt ugyanazon vagy más szintén általa választott két tanu jelenlétében ismét saját egyházközségének lelkésze előtt jelenti ki, hogy áttérési szándéka mellett továbbra is megmarad.

4. §. Az áttérni akaró mind első mind másodízben tett nyilatkozata felől azon lelkésztől, ki előtt áttérési szándékát kijelentette, mindkét ízben külön-külön bélyegmentes bizonyítványt kér.

5. §. Ha a lelkész a kivánt bizonyítványt bármelyik esetben akármely okból ki nem adná, mindkét ízben tett nyilatkozatról külön-külön a jelen volt tanuk adnak bélyegmentes bizonyítványt.

6. §. Az így nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni, bemutatván, ez által az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebelébe felvenni.

7. §. Azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatá, tehát a kinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott.

8. §. Az áttértnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélendők meg, melybe áttért, s az általa elhagyott egyház elvei reá nézve semmiben sem kötelezők.

9. §. Különböző keresztyén hitvallásu egyének egybekeléséből származó vegyes házassagoknál a háromszori kihirdetés eszközlésére mindkét fél lelkésze felszólítani. Ha azt valamelyik fél lelkésze megtagadná, két tanunak a felől adott bélyegmentes bizonyítványa mellett, hogy azon lelkész a kihirdetésre felszólíttatott, egyik fél lelkészének kihirdetése is elégséges.

10. §. Ha a háromszori kihirdetés megtörtént, de valamelyik fél lelkésze vonakodnék kiadni az elbocsátó levelet: a

házasulandó felek részéről két tanu nála megjelenvén, kérik az elbocsátó levél kiadását, melynek megtagadása esetében a tanuk egyike azon kérdést intézi a lelkészhez, hogy a szándékolt egybekelés ellen jelentetett-e be akadály vagy nem? A lelkész által e kérdésre adott vagy megtagadott válaszról a tanuk bélyegmentes bizonyítványt adnak, mely teljesen pótolja az elbocsátó levelet. A netalán bejelentett akadály eltitkolásáért a lelkész, a saját egyházi hatósága által reá szabható fenyitéken kivül, 500 forintig fokozható birsággal és fél évig terjedhető fogsággal büntetendő.

11. §. Vegyes házasságok bármelyik fél papja előtt érvényesen köthetők.

12. §. A vegyes házasságokból származó gyermekek közől a fiuk atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik. A törvénynyel ellenkező bármely szerződés, térítvény vagy rendelkezés ezentul is érvénytelen és semmi esetben sem birhat jogerővel.

13. §. A gyermekek vallásos nevelését se a szülők bármelyikének halála se a házasságnak törvényszerű felbontása nem változtathatja meg.

14. §. Ha a szülők valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a hetedik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet.

15. §. A házasság előtt született, de az egybekelés által törvényesített gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szabály alatt állanak.

16. §. Házasságon kivül született s így törvénytelen gyermekek, ha atyjok által elismertetnek hasonlóul a törvényes gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek; ellenkező esetben anyjok vallását követik.

17. §. A jelen törvény életbe lépése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok, kötése idejében hatályban volt.

18. §. Lelenczek s általában oly gyermekek, kiknek szülője nem tudatik, annak vallását követik, a ki őket felfogadta. Ha lelenczházba adattak, s az intézet valamely vallásfelekezeté, azon felekezet vallásában neveltetnek. Ha az ezen §-ban emlí

tett esetek egyike sem fordul elő, az ily lelenczek azon vallás ban neveltetnek, mely a találás helyén többségben van,

19. §. Egyik vallásfelekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbeliek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjanak. Vasárnapokon azonban minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő. Ugy szintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon téreken és utczákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, a mi az egyházi szertartást zavarhatná.

20. §. Bármely vallásfelekezethez tartozó oly hitsorsosok, a kik külön egyházközséget nem képeznek, kötelesek csatlakozni a saját vallásfelekezetökhöz tartozó s hozzájok legközelebb eső oly önálló egyházközséghez, mely a magyar állam területén belől létezik.

21. §. A hadseregnél s állami közintézetekben (p. o. katonanöveldékben, vakok intézetében, lelenczházakban stb.), úgy szintén a polgári s katonai kórházakban minden vallásfelekezet tagjai saját egyházuk lelkészei által részesítendők a vallásos tanításban és minden lelkészi szolgálatban.

22. §. Temetőkben a különböző vallásfelekezetüek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek.

23. §. Különböző vallásfelekezetüek által lakott községben és városban, mely házi pénztárából egyházi czélokra vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesítendő.

24. §. Uj egyházgyülekezetek alakitása s leányegyházaknak anyaegyházakká vagy viszont ezeknek leányegyházakká átváltoztatása a vallásfelekezetek kizárólagos jogai közé tartozik.