b) az 1880. évi XVII. törvényezikk 1. §-ának c)-1) pontjaiban felsorolt, a város által létesitendő középitményekre és közmunkákra 4 millió forint.

23. §.

A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön kiszolgáltatásának feltételei a következők:

a) a városnak engedélyezendő 5 millió forintnyi kölcsön a város ingatlan birtokaira a kölcsönalap javára jelzálogilag kebeleztetik;

b) a régi tartozások átváltoztatására forditandó 1 millió forint akkor bocsáttatik a város rendelkezésére, a midőn ezen tartozások felmondási idejének leteltével, azok kifizethetők lesznek;

c) az a) alatt emlitett 5 millió forint után a felvétel napjától 1882. év végéig az évi járulékokat az államkincstár viseli; 1883. január hó 1-jétől kezdve pedig ezen évi járulékok Szeged város törvényhatósága által fizetendők.

24. §.

A kárvallott szegedi lakosok részére fentartott 10 millió forintból engedélyezhető kölcsönök után fizetendő kamatokért és tőketörlesztési járulékokért az államkincstár irányában az első sorban kötelezett kölcsönvevők mellett Szeged város kezeskedik.

Ezen czélból a magán-kölcsönvevőknek engedélyezendő összeg 6 száztólija a 8. §-ban emlitett tartalékalap javára visszatartandó oly formán, hogy a tartalékalapnak megfelelő Összeg, vagyis 600,000 forint Szeged város ingatlan birtokaira jelzálogilag biztositandó; a város részére azonban ezen összeg a tartalékalap javára tényleg csak azon arányban szolgáltattatik ki, a melyben a magánkölcsönökre szánt 9.400,000 forint az egyes kölcsönvevők által tényleg igénybe vétetik.

Ezen összeg után a város fizeti az évi járulékot; ellenben a város élvezi a tartalékalap gyümölcsöztetéséből nyert kamatokat, a mennyiben ez a hátralékban maradt évi járulékok fedezésére nem vétetik igénybe.

Ezen tartalékalap tulajdoni joga Szeged várost illeti, s az iránt a kölcsöntörlesztési idő lejártával szabadon fog rendekezni; ellenben ha ezen tartalékalap a hátralékban maradt évjárulékok fedezésére netalán elégtelen volna, Szeged város kezessége a tartalékalapból nem fedezhető összegre nézve épségben marad.

25. §.

Ezen tartalékalap a 33. §-ban emlitett bizottság ellenőrzése mellett, a szegedi kir. adóhivatalban kezeltetik.

A pénzügyminister ezen tartalékalapnak Szeged város részére lehető legkedvezőbb gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodand és e részben teendő intézkedései előtt kikéri a bizottság véleményét.

Amennyiben az egyesek által felvett kölcsönök után fizetendő évi járulékok az illetők által a meghatározott időben be nem fizettetnének, a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a hiányzó összeget a tartalékalapból az ezen törvény 17. §-a 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása mellett utalványozhassa.

26. §.

A vizkárosult szegedi lakosok részére fentartott 10 millió forintból a 24. §-ban emlitett tartalékalap levonása után fenmaradt 9.400,000 forintból 500,000 forint kamatmentes kisebb kölcsönökre forditható; 8.900,000 forint pedig a vizkárosultak részére kamatfizetés mellett kölcsönkép nyujtható.

27. §.

Az előző §-ban emlitett kisebb kölcsönökre forditható 500,000 forint, lakházaik felépitésére, szegényebb sorsu kisebb ház- és telek birtokosoknak engedélyezendő.

Ily kölcsönökben legcsekélyebb vagyonnal biró azon ház- és telek birtokosok részesitendők, a kik a könyöradományokból oly mérvű segélyt nyertek, hogy kisebb kölcsönnel lakházaik felépitésére képesittetnek.

Ezen előlegek egyenkint 500 frtnyi összeget meg nem haladhatnak.

28. §.

Ezen kisebb előlegek kamatmentesen adatnak és azok után 1881. év végeig az illető kölcsönvevők részéről törlesztési járulék nem fizettetik; 1882. évtől kezdve számitandó 10 év alatt azonban ezen előlegek törlesztésére évenkint azok 10 százaléka fizetendő az állami kölcsönalap részére.

Ezen kisebb kölcsönök is jelzálogilag biztositandók és a jelzálogul lekötött ingatlan birtok 50 százalékát meg nem haladhatják.

A ki ily kamatmentes kölcsönt igénybe vesz, kamatozó kölcsönre igényt nem tarthat.

29. §.

Az előző §-ban emlitett 500,000 frtnyi kölcsönösszeg évi járulékait az államkincstár fizeti és az egyes adósok által befizetett törlesztési részletek az ezen törvényben engedélyezett sorsolási kölcsön nyeremény-kötvényeinek vásárlás utján eszközlendő törlesztésére forditandók; vagy ha a vásárlás a kötvények árfolyama miatt előnyösen eszközölhető nem volna, a befizetett összegek az állami alap javára gyümölcsözőleg használandók fel.

30. §.

A fenmaradó 8.900,000 frt, a kölcsönalap javára eszközlendő jelzálogos biztositás mellett, kárvallott magánépitkezőknek nyujtandó kölcsönökre forditható a következő feltételek alatt:

1. az egyes kölcsönök az illető kölcsön vevők ingatlan vagyona értékének csakis 50 százaléka erejéig engedélyezhetők;

2. az egyes kölcsönök a 32. §-ban emlitett eset kivételével 10,000 frtnyi összeget meg nem haladhatnak;

3. oly kárvallott magánépitkezők, kiknek ingatlan vagyona jelzálogi bekebelezésekkel van terhelve, csak akkor részesülhetnek kölcsönben, ha az igénybe veendő kölcsönÖsszeg erejéig jelzáloghitelezőiktől elsőbbségi bekebelezési engedélyt eszközölnek ki.

31. §.

A kárvallott egyes kölcsön vevők az általuk felvett kölcsönökből a pénzügyminister által megállapitandó törlesztési terv szerint hátralevő tőkét, az évjáruléki részletek lejárata előtt egyszerre is lefizethetik, mely esetben a befizetett összeg az állami kölcsönalapban gyümölcsözőleg kezelendő.

32. §.

Amennyiben az előző §-ban meghatározott, egyenkint 10,000 frtnyi maximal-összeget meg nem haladó kölcsönök az 1880. év végéig terjedő idő alatt a rendelkezésre álló alapnak része erejéig nem vétetnének igénybe, a mondott időn túl 10,000 frtnál magasabb összegben is 50,000 frtig adhatók kölcsönök épitési czélokra; ezen nagyobb kölcsönök azonban összesen 2 millió forintnál többre nem emelkedhetnek.

33. §.

A 27. és 30. SS-ok értelmében engedélyezendő kölcsönösszegek mérve 8 a jelzálog értékének megállapítása

iránt bizottság határoz, melynek elnökét és három tagját a pénzügyminister a 13. §-ban jelzett módon nevezi ki, három tagját pedig Szeged város közgyűlése választja.

A bizottság elnöke fel van jogositva, a bizottsági határozat végrehajtását felfüggeszteni; ha az elnök e jogával él, a pénzügyminister határoz.

34. §.

A Szeged városnak a jelen törvény 22. §-ában emlitett czélokra, valamint a városbeli lakosoknak házaik felépitésére adandó kölcsönök után fizetendő évi járulékok a szegedi kir. adóhivatalnál fizetendők be, és innen a m. kir. központi állampénztárba szállitandók.

35. §.

Az évi járulékok előirásáról és befizetéséről vezetett könyvek a 33. §-ban emlitett ellenőrző bizottság által bármikor megtekintethetnek.

36. §.

A magánépitkezőknek nyujtott kölcsönösszegek az 1868. évi LIV. t. cz. 398. §-ában érintett tekintetek alá esvén, sem átruházás, sem birói foglalás és végrehajtás tárgyát nem képezhetik.

37. §.

Azon esetre, ha az árvizkárosult szegedi lakosok részére engedélyezendő kölcsönökre fentartott 9.400,000 frt 1882. év végeig egészben nem vétetnék igénybe, a fenmaradt összegből 500,000 frt Szeged városnak kölcsönül adható, ha ezen kölcsön szükségét igazolja és annak felvételéhez a belügyminister engedélyét kieszközli.