Dr. FODOR ÁRMIN, kir. törvény Dr. BozóKY ALAJOS, jogakadémiai igazgató. Dr. KATONA MÓR, jogakad. tanár. Dr. KISS MÓR, egyetemi ny. r. tanár. ministeri tanácsos. fővárosi árvasz. elnök. - Dr. SZLADITS KÁROLY, kir. aljárásbíró és más szakférfiak. III. KÖTET KÖTELMI JOG BUDAPEST ANDRÁSSY-UT 10. SZÁM. ÁTTEKINTÉS. Mig a dologbeli jog az egyes dolgoknak a személyhez való viszonyát tárgyalja, a dolog alávetettségének különböző fokait a személy uralma alá, addig a kötelmi jogban a személy jut egymásik személyhez alávetettségbe, jogi kötelékbe, mely arra irányul, hogy az alávetett lekötelezett személy a másiknak valamit szolgáltasson. Ez a szolgáltatás tulnyomóan valamely dolognak a hitelező uralmi sferájába való juttatására irányul, miből az emberi javak cseréje, forgalma, egyik kézből a másikba való átmenése alakul. A javak és dolgok eme forgalmát rendezi a kötelmi jog. Mivel a javak cseréje a kötelmi ügyletek révén létesül azért a dologbeli jogok keletkezésének főforrása a kötelmi jog; a többi keletkezési módok, minő a foglalás, feldolgozás és egyéb ezzel szemben alárendeltek. A kötelmi jog, mint a javak és dolgok birtoklásának basisa, korunk óriási termelése és internationalis forgalma közepette jelen 1 A kötelmi jog egészének önálló irodalmi feldolgozása körül kevés munkát lehet bemutatni. Bucher: Das Recht der Forderungen 1815, 1 kötet és Unterholzner Quellenmässige Zusammenstellung der Lehre des römischen Rechts von den Schuldverhältnissen 1840. 2 kötetre terjedő munkája már jó részt elavult. Koch: Das Recht der Forderungen nach gemeinen und nach preussischen Recht, második kiadás 1859, 3 kötet. Dernburg: Lehrbuch des preuss. Privatrechtes II. köt. 1878. Savigny: Das Obligationenrecht als Theil des heutigen Römischen Rechts 1851, két kötet. Töredék. Hasenörl: Das österreichische Obligationenrecht 1. kötet 1880. 2. kötet 1890. Az első kötet második kiadása 1892. Ez a kötelmi jog általános részével foglalkozik rendszeres előadásban. Hazai irodalmunkban Sághy Gyula inditott meg egy nagyszabásunak igérkező munkát «A kötelmi jog általános elmélete» czim alatt 1877, mely ha a megkezdett arányokban nyerhet befejezést, legalább 5—6 kötetre rug, de igy eson kán maradt és az általános tanok nehány fejezetét tárgyalja csak. |