Page images
PDF
EPUB
[blocks in formation]
[merged small][merged small][merged small][graphic][merged small][merged small][merged small]

MAGYAR TÖRVÉNYTÁR

A NAGYRÓCZEI
ALL. FELSŐ KERESK, IK

1908. ÉV 1909 MRC. 14.

TANÁRI KÖNYVTÁRA

[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][graphic][subsumed][merged small][merged small][merged small]

067

Buo. c. 8880

Minden jog fenntartva.

Franklin-Társulat nyomdája.

XXVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, ugyszintén a szeszkontingens megállapításáról és annak felosztásáról.(1)

(Szentesitést nyert 1908. évi julius 15-én. Kihirdettetett az 1908. évi «Országos Törvénytárs julius hó 20-án kiadott 9. számában.)

ELSŐ FEJEZET.

Alapelvek.

1. §. A szeszadó tárgya, neme és megszabása.

A magyar szent korona országainak területén termelt szesz adó alá esik, mely a szeszfőzdék nemeihez képest, melyekben a termelés történik,

a

(1) (Min. indokolás). Az állami szükségletek fokozott növekedése uj bevételi források feltárására, ezek között a szeszfogyasztásnak nagyobb hasznosítására s e végből magának az adótételnek emelésére utal bennünket. De ettől eltekintve, a szeszadóból eredő jövedelem hatályosabb biztosítása és az adóteher arányosabb megosztása, nemkülönben annak a hatásnak mérlegelése, melylyel a szeszadóztatás a termelésre bir. foleg pedig az a körülmény, hogy a kisebbik adótétel mellett termelhető szeszmennyiség megállapítására és annak felosztására vonatkozó törvényes intézkedések a jelen szesztermelési időszakkal véget érnek, már magában véve ujabb törvényhozási rendelkezést tesz szükségessé. Ezek a szempontok voltak irányadók, midon az Ausztriával ujabban kötött gazdasági és pénzügyi egyezmény során némely kölcsönös megállapodást létesítettünk, és ezek szempontok vezéreltek azoknak a törvényes intézkedéseknek előkészítésében, melyekre nézve szabad kezet tartottunk fenn magunknak. Ezen irányelvekhez képest készült jelen törvényjavaslat is, a melyre nézve mindenekelőtt van szerencsém megjegyezni, hogy a mai törvényes helyzeten tervezett változtatások javaslatba hozatalánál nem a novelláris rendezés választatott, hanem az eddig is követett gyakorlathoz képest a szesz megadóztatására és a szeszkontingensre vonatkozó összes határozatokat. azokat is, a melyek változás alá nem esnek. összefoglaló egységes javaslatot terjesztek elő, a melynek törvényerőre emelkedése esetén a más törvények hatályukat vesztenek. Ezt az eljárást indokolja az, hogy ugy az érdekeltek. mint az adminisztráczió közegei az összes törvényes határozatokat egy törvényben föllelhetik.

A szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1899. évi XX. t.-cz. módosítást sürgető egyik legfontosabb okot az a körülmény képezi, hogy a most alkalmazásban levő adóátalányozási rendszer mellett a gyümölcspálinka immár nem viseli a szeszadónak oly részét, a mily részszel való megterheltetését az 1899. évi XX. t.-ez. czélba vette. E törvény ugyanis az átalányozási mérveket olyképen állapította meg, hogy azoknak alkalmazása mellett a gyümölcspálinka termelése, szemben a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék termelvényével. nemileg kedvezményesen legyen ugyan megadóztatva, azonban ez a kedvezményezés adóztatásbeli lényeges egyenlőtlenségre ne vezessen. Ilyen czélzatból az átalányozási mérvek egyik tényezőjét. a szeszlózókészülék termelőképességét olyképen határozta meg, hogy a naponként kifőzhető czefre menynyiségét az üst töltési képességének háromszoros mennyiségével vette számításba s csak azoknál a főzőkészülékeknél vett némileg fokozottabb termelőképességet alapul, melyek már nem a legegyszerűbb berendezéssel birnak. Midon azonban a bevezetésben emlitett állampénzügyi érdekek az adotétel fölemelését kivánják meg, már maga ez a körülmény, minden egyébtől eltekintve, megkivánja, hogy az átalányozási mérvek revizió alá vétessenek. mert az átalányozásban rejlő kedvezés az adótétel emelésével szintén és pedig indokolatlanul emelkednék. Hozzájárul ehhez meg egy igen fontos körülmény. Az átalányozási mérveknek ezen emlitett alapon történt meghatározása az ipari technika akkori állása mellett biztosítani látszott azt, hogy a gyümölcspálinka a szeszadóval tényleg is abban a mértékben leend megterhelve, a milyen mértékben való megterheltetését a törvény czélba vette. Az idők tolyamában azonban mindinkább elterjedt olyan szeszfőzőkészülékek használata, melyek berendezésük. illetőleg alkatrészeik tekintetében a legegyszerűbb főzőkészülékek közé tartoznak ugyan s mint ilyeneknél a törvényes rendelkezésekhez képest naponként háromszoros töltéssel számittatik a termelőképesség. ténylegesen azonban naponként 14-20 czefretöltés párolható le azoknak használata mellett. A tényleges termelőképességnek az adóztatásnál alapul vett mérvet sokszorosan meghaladó e fokozását az tette lehetővé, hogy a jelenlegi szeszadótörvény életbeléptekor használatban volt hengeralaku főzőkészülékek helyett igen gyakran tányéralaku főzőkészülékek vétettek alkalmazásba. melyeknek nagy fűtési és nagy párolgási felülete a czefrének igen rövid idő alatt történő lepárolását tették lehetővé. A gyümölcspálinkát termelő szeszfőzdék technikai berendezésének ezen alakulása folytán a tányéralaku főzőkészülékekkel bíró szeszfőzdék termelésük után a törvényszerű adónak csak 16 részét. sok esetben még ennél is kevesebb részét viselték tényleg. Ezen tények folytán nemcsak az állam

« PreviousContinue »