autem siue tributum ipsius pontis a festo sancti Martini vsque festum sancti Georgii idem alexander commisit fidei comitis Mychaelis. Datum Bude sabbato post octauas sancti Georgíí. Az ellőttünk álló okmányon, mely szabálytalan alakú pergamenen van kiállítva, nincsen évszám, de úgy látszik, hogy az a XIV. század első felében, május első napjai valamelyikén Budán kelt. Ez okmány által egy másiknak kelte is, melyen az évszám szintén hiányzik, közelebbről meghatároztatik (Fejér VII, II, 205), mely tehát ezen okmánynyal meglehetősen egy időbe esik, és ha az abban említett János országbirói helyettes János országbiróval egy és azon személy volt, akkor kelte csakugyan 1312-re esik (u. o. VIII, I, 441). Ezen János azonos lehetne talán Henrik bán fiával Jánossal, ki 1302-1304-ig nádor volt, de 1305. egyházi átok alá esett. Az okmányunkon keresztülhúzott keskeny, finom pergamenszalagról a fejér viaszba nyomott pecsét le van válva, a hátsó félen ez olvasható: Pro Michaele contra Alexandrum, és Nr. 23. Ezen okmányban említett Sándor, fia Symonn grófnak (igy! vagy tán Symonis-t kell olvasni ?), Buda és Esztergam között a Duna jobb partján fekvő Szent Endre *) helységről írhatta magát, hol egykor püspökség is (Episcopatus Samandriensis) volt légyen (Kaprinai Hungaria Diplom. I, 160); mi azonban egy másik püspökség (S. Andreae) fölcserélésén alapúl, melynek székhelye a Szerbiában fekvő Szendrő volt; de igenis van említve egy 1162-diki okmányban (Fejér IX, VII, 675) egy ottani püspöki udvar (curia episcopalis), valamint maga e hely 1255-ben (Fuxhoffer Monasteriologia II, 24) és 1266-ban (Fejér IX, VII, 675.) említtetik. Egy 1459-diki okmányban Szent-Endre Heves megyébe tétetik (Kaprinai II, 313), de én ily nevű helységet ott nem birtam feltalálni. Úgy látszik, mintha Sz. Endre és Sz. András között különbség volna, mert egy 1328. évi okmányban egy praedium Andree Temesvártól éjszakra, vagy *) Úgy hiszem nem Szent-András azon hasonnevű helység, mely Nagy-Várad vagy pedig a mely épen Erdélyben Beszterce mellett, s nem is Szent-András Szarvas mellett a Körös partján értendő itt. Különben egy curia Nog-Endre egy 1338-diki okmányban említtetik. et Endre filiorum Hucsman van felhozva (Fejér VIII, III, 327), és egy másikban 1346-ról magister Andreas filius Endre, vicecomes de Zonuk fordul elő (u. o. IX, I, 450). Fentebb nevezett Sándor gróf általam nem határoztathatott meg egész bizonyossággal, miért néhány hasonnevű személyt akarok itt megemlíteni, nehogy mások, további kutatásaik folytán félrevezettessenek. Egy Sándor nevű országbiró már 1272. (u. o. VII, II, 284; VIII, VII, 362) és még 1304. (u. o. VIII, VII, 35) lép föl; egy Sándor gróf, fia Marcellnek (filius Marcelli de villa Márton) 1) már 1269. (u o. VIII, VII, 183) jelenik meg; egy olyan, ki Orbaz vagy Urbaz 2) vidékén volt gróf, 1272. élt (u. o. VII, I, 307); egy másik Szebenben (Zibinium) 1275. (u. o. 316), egy másik ismét Szala megyében 1285. (u. o. 315); Sándor fia Lórantnak (talán az ország nádorának, kiről 1281 – 1255, 1257, 1264, 1272-1275, 1279, 1284 és 1296. van szó) 1291. élt (u. o. VI, I, 126); Sándor, fia egy meghalálozott Csolknak 1292. (u. o. VI, I, 126); Sándor, fia Batának, 1296. (u. o. IX. VII, 717); Jakab, egy Sándornak fia a Kaplyon nemzetségből (Nagy-Károly mellett) 1298. (u. o. VII, III, 112); egy Sándor gróf (de Fusuna) 1308 és 1315. években (u. o. VIII, I, 258, 565; VIII, IV, 64); egy Sándor mester, fia Lypolth Sándornak (de genere Aba) 1312. (u. o. VIII, I, 625); egy Sándor gróf, a meghalálozott Csuckh Sándor fia 1313. (u. o. VIII, VI, 26) és (mint Kucs Sándor) 1332. (u. o. VIII, III, 692; egy Sándor gróf, Szöllős (Zeuleus) Gál nemesnek fia 1321. (u. o. VIII, VII, 136); egy Sándor gróf, Jakab fia (de Venetsk) 1322 (u. o. VIII, II, 360; VIII, VII, 137); Sándor Bana grófja (Wagna, Bagna) 1323 (u. o. VIII, VII, 146). Miklós és Sándor, fiai Sándornak (de Miskouch, Miskolc Borsodban) 1329 (u. o. VIII, III, 350); Cselen fiának Sándor grófnak fiai 1335. (u. o. VIII, IV, 109); és ez utóbbinak fia Já1) Szent-Márton nevű helység több van Magyarországon, p. nem messze a leleszi kolostortól; a Fertő tavának nyugati partjához közel; délre Győrhöz; délre Sopronhoz; Nagyvárad mellett; Berettyó Újfalutól délre; éjszakkeletre Trencsintől; Szucsán mellett, alkalmasint Szent-Márton hegye. 2) Talán Oravicza, éjszakkeletre Fehértemplomtól? nos mester 1336 (u. o. 151); Sándor Erdély- és Oláh- Simon 1277-1304. Simon 1277. Mihály 1277-1304. Pál E Nagy-Mártoni Simon gróf nem volt-e Pálon kivül még A mi Sándorunk, úgy látszik, vagy gyámja volt Miklós- - nak, vagy testvére Miklós anyjának, a meghalt Damsahidi Péter özvegyének, vagy épen ez utóbbinak második férje. S vajjon Pétert, Simonnak ki Vidung-nak nevezteték — fiát nem tarthatnók-e az utóbbi testvérének (u. o. VII, II, 205)? A fentebbi okmány megmagyarázásához tehát szükség lesz itt néhány történeti tényt felemlíteni, melyek alkalmasaknak látszanak annak tartalmát némikép felvilágosítani. Az épen említettük Péter fivérét Mihálynak hívták, s mindketten úgy látszik részint adómentesen, részint hübérileg birták a következő helyeket Baranka 1) várát, egy kelet nélküli oklevél erejénél fogva, mely III. András királytól adatott ki Scennán 2) (u. o. VI, I, 201), a kéri és panyolai jószágokat a Szamos mentében Szatmár megyében 3) a szétrombolt vár telkével és két vízimalommal együtt (u. o. VI, I, 201), a damai és penequei 4) birtokot, Damahyda 5) hídját, malmokkal és halászattal együtt. Talán Kálló helységben is birtak valamit, nem különben Nagy-Semjénen is (v. ö. u. o. IX, V, 324; IX, VI, 1) Bizonyosan Barakan vagy Párkány, azelőtt megerősített helység a Duna mellett, Esztergam várossal átellenben. 2) Vagy Zinna, Szinna, keletre Homonnától; vagy Szenna, nyugatra Ungvártól, de nem Szenna Kis-Lengyelországban, vagy épen Szinya Dees és Szamos-Újvár mellett Erdélyben. Seinnán 1307-ben egy okmány bocsáttatott ki (Fejér VIII, VII, 368). Egy Szina fekszik Kassától délre is. 3) Keer, talán Kér-Semjén Olcsvától délre, de nem Nagy-Kér, éjszakra Szántó és Váraljától, s nem is Kerő nyugatra Szamos-Újvártól. Panyala kétségkivűl Panyola, délkeletre Olcsvától, de nem Polyan Lelesz mellett. 4) Tán Penyige Fejér-Gyarmat mellett, vagy Panyak, nyugatra Kolosvártól Erdélyben? 5) Damahida mellett, a híd miatt talán Damonya gondolandó, mert Damahida mellett, Nagy-Károly és Szatmár-Németi között úgy látszik semmiféle víz nincsen, ámbár a névhasonlóság nagyobb. A hyda világosan hídra vonatkozik, s a nagyváradi káptalan okmánya maga is utal erre (Fejér VII, II, 215). Szolgáljanak erősítésül még a következök: Apa-hida (Pons Abbatis) 1280. említve (u. o. VII, IV, 281) éjszaknyúgatra Kolosvártól vagy Nagy-Enyed mellett Erdélyben; Nyarhyd, 1291-ben említve (u. o. VI, I, 156); Székely-hid (Pons Siculus) a Berettyó mellett Biharban; János-hida vagy hidja, Pest megyében; Berhida, éjszakra a Balatontól és keletre Veszprémtől. 131). Az előbbi helység kétségkívül a mai Nagy-Kálló Szabolcs vármegyében, vagy talán a térképeken megjelölt KállóSemjen Mária-Pócs mellett, de semmi esetre sem azon Kálló, mely Váctól keletre fekszik. A XIV. századbeli okmányokban többször történik említés ezen helységről (v. ö. Fejér VIII, II, 677; VIII, IV, 629, 644, 646; VIII, VI, 88; IX, I, 546, 547). Mivel Nagy-Kálló mellett és környékén folyó nem található, nem tudom magamnak megmagyarázni azt, mit egy 1375-diki okmány mond: in porta Challoo (Challo) in Zeulos in transitu fluvii Morwa (u. o. IX, VI, 185, 186; IX, VII, 23 374), miután Szöllős mellett a Tisza foly; hát ha mindkét helységet Szerviában a Morava mellett kell keresnünk? A második helység Nagy Semjén, talán Ér-Semjén Szabolcs mellett a Berettyótól éjszakra Biharban, vagy pedig Kér-Semjén. Jobb áttekinthetés végett közlök itt egy családfa-kivonatot, melyet az általam használt okmányi tudósításokból állíték össze, a magyar történetírókra bízva helyessége megvizsgálását: János II. István (Lengyel) II. Miklós II. Péter III. Miklós II. Péter Ha Ubal, Ubul, a mint én velem, férfinév, úgy látszik mint helynév is fordul elő 1220-ban (u. o. VII, III, 21), akkor családatyja azon nemzetségnek, mely magát Semjén-től (de genere Semjen, Nog-Semjen) és Kállóról is nevezte. Ez azonban egy jelentésű lesz Jubul-lal *), a mint e név a kérdéses okmányban íratik, s ez esetben két testvérre akadunk mint ennek fiaira, kiknek egyike I. Péter magát birtokáról Damahidá-ról nevezi, ki azonban az oklevél keltekor már nem volt *) Itt nem Geubul gondolandó, mert ezen nemzetségnek úgylátszik erdélyi Beszterce volt széke, s nem Besztercebánya Zólyomban. Egy János, sic dictus Henul Geubul fiának Jánosnak fia 1328-ban élt (■. o. VIII, III, 331), és egy János gróf Besztercei Geubul-nak fia 1340ben jelenik meg (u. o. VIII, I, 540). |