XX. TÖRVÉNY-CZIKK. a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről.(3) (Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.) I. RÉSZ. A gyámság és gondnokságról. 1. FEJEZET. Általános határozatok. 1. $. Teljeskoruság a személy életkora 24. évének elteltével éretik el. A nőkre nézve az 1874. évi XXIII. t.-czikk intézkedései érintetlenül maradnak. (2) 2. $. A kiskoruak atyai hatalom, vagy gyámság alatt állanak.(3) 3. S. Kiskoruak, kik éltök 14. évét betöltötték, arról, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek, ha fentartásukról ma. guk gondoskodnak.(4) 4. $. Életök 18-ik évét betöltött kiskoruak teljeskoruakká válnak, ha a gyámhatóság által nagykorusittatnak. A nagykorusitás elhatározása előtt a szülők, nagyszülők s ezek nem létében a legközelebbi oldalrokonok s a gyám meghallgatandó. (5) Nagykorusitásnak akkor van helye, ha a kiskoru saját ügyeinek vitelére elegendő képességgel és érettséggel bir. Ha a nagykorusitás az ezen §. értelmében meghallgatottak egybehangzó véleménye alapján adatik meg, ahhoz további jóváhagyás nem szükséges, (1) E törvény némely intézkedéseit lényegesen módosítják és pótolják az 1885: V1. t. cz., továbbá a közjegyzői törvényt módosító 1886: VII. 1. cz., végül az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. 1. cz. (L. az egyes SS-okhoz fűzött megjegyzéseket.) E törvény Fiume városában és keriiletében nincs hatályban; itt a gyámságot és gondnokságot az osztrák polg. törvénykönyv rendelkezései szabályozzák, az eljárásra nézve pedig irányadó az 1854 aug. 9. ny. par. a peren kivüli jogügyletekben való eljárás tárgyában (1834. B. T. L. 208.); 1860 aug. 28. igazs. min. rend. az ezen eljárásban való felfolyamodásának beadása tárgyában (1860. B. T. L. 205.). Fiuméra nézve '. ö. még: 1858 nov. 9. cs. rend. az árvavagyon cumulativ befektetéséről (1858. B. T. L. 205.); továbbá 1879 máj. 26. 17,611. sz. belügymin. rend., a gyámhatóság gyakorlása tárgyában Fiume város területén. Régibb jogunknak a gyámság- és gondnokságra vonaikozó rendelkezései tekintetében v. ö. - az 1877: XX. i. cz. egyes $8-ainál idézett jogszabályoktól eltekintve Hk. I. 53., 91., 111—132. cz.; 1655: XXIV. t. cz., Qualiter contra Tutores et Curatores, tam in rehabitatione Bonorum et Proventuum; quam exactione rationis; ac etiam Acquirentes Bona a Tutoribus et Curatoribus procedendum; 1659: XXXII. 1. cz., Articulus 24. Anni 1650 extenditur ad summam Acquisitionis proventuum indefinitam; 1715: LXVIII. t. cz., Pupillis, eorumque Tutoribus et Curatoribus prospiciendi modalitas; 1765: XXVI. 1. cz., De Pupillis. Az ország birói értekezletnek az árvangvekben telt javaslatát, a mely az 1877: XX. t. cz. életbeléptével hatályát vesztette, I. az 1836—1868. törvényeket tartalmazó kötet 318. S kk. lapjain az 5. jegyzetben. (2) A teljeskoruságról régibb jogunkban v. ö. Hk. I. 51., 54., 111., 112., 117. cz.; 1500: XIV. 1. cz. (Fæminæ evocantur, casu, quo violentiæ, quarum ratione evocandæ sint, in bonis ipsas concernentibus patratæ sunt; et cum Tutricum officio siorum liberorum perfunguntur; alias non; sed pro eis, mariti evocantur.) V. ö. alább a 7. §-1. (3) 1. ö. Hk. 1. 112., 113., 124. cz.; osztr. polg. törvkr. 187. Ş. (4) V. ö. Hk. I. 51. cz. 9. S.; 1893: XVIII. i. cz. 7. S. L. alább 20. és 113. $S. V. ö. osztr. polg. lörvkr. 151. és 245. SS. (5) V. ö. 9. S. a ellenkező esetben a határozat jóváhagyás végett a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő. 1 5. S. Kiskoruak életkoruk 18. évének betöltése után az atvának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart üzhetnek s ez áltai teljeskoruahká válnak. 2) 6. S. Kiskoruak, kik életkoruk 20. évét betöltötték, teljeskoruakká válnak, ha az atvai hatalmat gyakorló atva 1. a kiskorunak vagyonát ennek szabad rendelkezésre átadja, vagy 7. $. A kiskorunak eselekvési képességére nézve fennálló jogszabályok, a mennyiben a jelen törvény változást nem állapit meg, érvényben hagyatnak. (*) A szenvedő váltóképességre nézve az 1876. évi XXVII. t.-czikk 1. S-a érintetlenül hagyatván, azok, a kik a jelen törvény 4., 5. és 6. ss-ai szerint válnak teljeskoruakká, éltök 24. évének betöltése előtt is szenvedő váltóképességgel birnak.(5) 8. $. A kiskoruság meghosszabbitandó, ha az atyai hatalom vagy gyámság alatt álló személy, testi vagy lelki fogvatkozásai miatt életkora 24. évének betöltése után sem képes önmagát fentartani vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni: vagy ha kiskoruságában magát tetemes adósságokba bonyolitotta. vagy oly kicsapongó életet folytat, mely miatt öt továbbra is atvai hatalom vagy gyámság alatt kell tartani. (6) 9. S. A kiskoruság meghosszabbitását a biróság rendeli el. Az ez iránti kérelem a 4-ik S. 2-ik bekezdésében emlitettek által a biróságnál, s rendszerint a kiskoru életkora 23. évének betöltése előtt adandó a 11) V.ö. alább 7., 39., 142., 143. $S.: 1. továbbá a váltótörvény (1876: X.XVII. 1. cz.) 1. §-át. (2) 1. ö. alább 7. Ş., továbbá 1881: IVII. t. ez. (ipartörvény) 2., 40. és 11. ss.; házasságkötés szempontjából v.ö. 1894: XXXI. t. cz. 130. S. (3) V.ö. 7. $. - V.ö. Hk. I. 51. cz. (4) V.ö. Hk. I. 126., 132. cz., III. 30). cz.; 1715: LIVIII. t. cz. 10. S.; 1792: XVII. 1. cz. 1. §. és 1802: XXI. i. cz. 2. §. L. alább 26., 91., 94, 95., 138. SS. A kiskoruságnak, ill. a gondnokság alá helyezésnek a telekkönyvi betétekben feljegyzéséről v. ö. 1886: XXIX. 1. cz. 14. §. (Tkvi rdis. 52. $. d)). Képesítéshez kötött mesterség gyakorlására szükséges iparigazolvány kiadásáról a 21. életévét betöltött kiskoru számára v.ö. 1884: XVII. 1. cz. 6. . A tanonczokról v.ö. 1881: XVII. 1.cz. 60—79.85.; a kiskoru gyári munkásokról v. ö. 1884: XVII. 1. cz. 115., 116. 38. A kiskorunak cseléd-szolgálatba lépéséről v.ö. 1876: XIII. I. cz. 7. $. A 18 éven aluli kiskoru irásbeli magánvégrendeletnél nem lehet tanu: 1876: XVI. t. cz. 2. S. A kiskoru közrégrendeletéről s. ö. u. e. l. cz. 21. §-át. A kiskoru házasságkötése tekintetében v.ö. a házassági jogról szóló 1894: XXXI. 1. cz. 7—10., 20., 127-130. $s-ait. A kiskoru bűnös cselekménveinek beszámitásáról és büntetéséről v.ö. 1878: V. t. cz. 83–86. SS.; 1879: XL. 1. cz. 19. §. A gyámolt, ill. gondnokolt által a gyám, ill. gondnok ellenében elkövetett lopásról v.ö. 1878: V. t. cz. 312. §. A gyám. ill. gondnoki felelősségéről a gyámolt, ill. gondnokolt erdei kihágásáért v. ö. 1879: XXXI. t. cz. 81. g.; egyéb kihágásaiért: 1879: XL. 1. cz. 27. és 64.58.; vadászati kihágásaiért: 1883: XX. 1. cz. 35. S. A kiskorunak tanuskodásáról és esküképességéről v. ö. 1881: LIX. i. ez. 21. Ş.: 1893: XVIII. t. cz. 86.. 91. SS. (5) A kiskoru helyett lett váltónyilatkozatról: 1876: XXVII. 1. cz. 105. §. L. továbbá osztr. polg. tvkv. 21., 48., 151., 243., 244., 246., 27., 248., 569., 86)., 866. SS. 61 A meghosszabbitott kiskoriság-állapotában levők házasságkötéséről v.ö. 1894: XXXI. 1. cz. 127. §. e) p. 128. $. b) p., 130. S. L. Hk. I. 55. és 124. cz. és osztr. polg. tvkr. 173. és 251. SS. V. ö. alább a 9. és 28. $$-1, az 54. §. c) pontját és az 1880: VI. 1. cz. 1. §-át, valamint az 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. (1881. R. T. 1430.) 3. §-át. be. — Ezen életkor betöltése után, mindazonáltal a teljeskoruság bekövetkezése előtt, csak az esetben kérelmezhető a kiskoruság meghosszabbitása : ha azon ok, mely a meghosszabbitást szükségessé teszi, a kiskoru életkora 23. évének betöliése után következett be. Ha a gyámhatóság a kiskoruság meghosszabbitása iránt a jelen törvény értelmében beadott kérvényt a 8. S. alapján maga részéről indokoltnak találja, a kiskorunak teljes koruvá váltát ideiglenesen a biróság határozatának jogerőre emelkedéséig felfüggeszti. Ha megszünt az ok, mely miatt a kiskoruság meghosszabbittatott: a teljeskoruság szintén a biróság határozatával mondandó ki se határozatnak jogerőre emelkedésével lép hatályba. (1) 10. S. A kiskorunak személye fölötti felügyeletet a szülők, ezek nem létében a gyám gyakorolja. A kiskoruak a szülők és a gyám iránt tartozó engedelmességre mindaddig, mig eltartásukról önmaguk nem gondoskodnak, vagy atyjokkal, illetőleg gyámukkal házi közösségben élnek, házi fegyelem által szorithatók. A fegyelem csak a kiskoru egészségére ártalmatlan módon gyakorolható. (2) 11. $. A vagyontalan kiskoruakat első sorban az atya, ha ez erre magában nem képes, vele együtt az anya, ha atya nincs vagy arra teljesen képtelen, az anya, végre a nagyszülők tartoznak eltartani és neveltetni.(3) A törvénytelen gyermekek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettségre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak se kötelezettség iránt, ha az vitássá válik, a biróságok határoznak. Az anya azonban addig is, mig a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a biróságok határoznak, a törvénytelen gyermeket tartani és nevelletni köteles (1) A szülők és nagyszülőknek azon jogára nézve, hogy gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak. !1) 1. ö. e kérdésben a 8. és 33. $8-1, az 54. §. c) pontját, továbbá az 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. (1881. R. T. 1420) 3—-12., 15-20., 52–55. 88-ait. L. még 1878 máj. 26. 18,369. sz. belugymin. rend. (1878. R. T. 276) — V. ö. 1885: VI. i. cz. 1. $. (2) V. ö. alálib 22., 37. SS. L. továbbá Ilk. I. 51. cz. 5. $.; 1723: CXI. 1. cz., Ut Excessuosi delitescentes, coerceantur; 1878:6.1. cz. (htő törv.) 83., 84., 313. $. Az alva, ill. gyám beleegyezéséröl kiskoru gvermekének a közös hadseregbe vagy a honvédserbe való belépéséhez ö. V. 1889: 11. 1. cz. 22., 23. &s. Az atya, ill. gvám beleegyezéséről a szeszes ital kimérésének nem teljeskoruak részére történő engedélvezésénél: 1888: XXIV. t. cz. S. §. 1890: XXXVI. t. cz. 2. és 5. $$. A gyámság vagy gondnokság alall állók hivándorlásának közvetítéséről v. ö. 1881: XXIVIII. t. ez. 11. és 12. SS. (3) V.ö. Szt. Istv. I. 8. fej. 1. p., II. 24. sej.; Hk. I. 51. cz. 6. &.. 52. cz. 3. S., 53. cz. 8., 10., 106., 108. SS., 55. (z. L. továbbá osztr. polg. törvkv. 154., 106–171. SS. L. alább 91., 191.8$; I. továbbá 1881. XVII. 1. cz. (esödtörv.) 67. Ş., 1881: LX. 1. cz. (végrehajt. törv.) 54., 5., 61., 62. 88., 1893: XVIII. 1. cz. (sonum. elj.) I. §. 5.6) p. kiskoru leszármazok tartási igényeről v. ö. 1885: V1. 1. cz. 11. $. Az elhalt államtisztviselő stb. gverniekének ellátásárol, nevelési járulékáról 1. ö. 188.5: XI. I. (z. 4., 18., 38., 39., 41., 12., 11., 15., 46., 19., 51., 54. $$. A tiszti és legenységi árva nevelési járulékáról v. ö. 1887: XX. I. cz. 15., 18. és 32. SS. A tanitók árváinak ellátásáról vi ö. 1891: XLIII. 1. cz. 8. és 9. $8-ait. A gyám. ill. gondnok rendelkezesi jogáról a nevelési és temetési járulék tekinletében v.ö. 188.3: XI. 1. (z. 10. és 54. SS. Az özvegy anya egyetlen fiának, ill. az özvegy nagyanya egyetlen unokájának a tényleges szolgálat alól felmenthetéséről v. ö. 1889: VI. 1. cz. 34. §. V.ö. 1893 febr. 28. 12,765. sz. keresk. min. rend. a vagyontalan árvákra kivetett útadó mérséklése, ill. elengedése tárgyában (1893. R. T. 495.). (4) A törvénvielen gvermek vallásáról v. ö. 189.4: IXXII. 1. cz. S. $. A törvénytelen gyermek elismeréséről v.ö. 1897: XXXIII. 1. oz. 41., 13. gs. a A kiskoru gyermek vagy unoka részéről, a szülő vagy a mennyiben ennek a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapitja meg. Az ez iránti határozat a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő.1 12. S. Ha az örökhagyó az örökség vagy hagyomány haszonélvezetét a szülőknek vagy nagyszülőknek vagy ezek egyikének, a tulajdont pedig a kiskoru gyermekeknek vagy unokáknak hagyja : a mennyiben a rendelkezésben az ellenkező világosan kimondva nincsen, az örökség vagy hagyomány haszonélvezete a jövedelem egy harmadát meg nem haladó összeg erejéig, a kiskoru gyermekek vagy unokák tartási és neveltetési költségeinek fedezetéül is szolgál, miáltal azonban a szülők, illetőleg nagyszülők ez irányban megállapitott kötelezettsége (11. S.) változást nem szenved. Ezen esetben a gyámhatóság állapitja meg, hogy a gyermekek vagy unokák tartása és nevelésére a haszonélvezetnek ezen S-ban meghatározott részéből mennyi forditandó és a mennyiben a haszonélvezet tárgyát ingatlan vagy telek könyvi jog képezi, a haszonélvezet ezen korlátozása telekkönyvileg hitüntetendő. Ha a szülő vagy nagyszülő a gyámhatóság megállapitásával magát sértve találná, a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számitott 3 hó alatt jogait a törvény rendes utján érvényesitheti. (2) 13. S. Törvényes elválás esetében az iránt, i A jelen szakasz intézkedései alkalmazandók hogy a gyermeket melyik szülő tartsa magánál, az esetben is, ha a szülők törvényesen nem s a tartás és nevelés költségeit melyik legyen váltak ugyan el, azonban tartósan különválva köteles viselni, a fennálló jogszabályok ériel- élnek s gyermekeik tartása és ellátásáról kellőlelmében a biróság határoz. leg nem gondoskodtak. E határozat a gyámhatósággal hivatalból A kiskoru gyermekek életök 7-ik évének beközlendő. töltéséig, a kiskoru leányok pedig 7-ik életAddig, mig a biróságok ez iránti határozata évök betöltése után is rendszerint az anyánál jogerőre emelkedik, a mennyiben a szülök erre hagyandók, ha csak a gyámhatóság fontos okok nézve meg nem egyeztek, a tényállás kideritése miait eltérő intézkedést nem lát szükségesés a legközelebbi rokonok meghallgatása után nek.(3) deiglenesen a gyámhatóság határoz. 11. S. Ha a kiskoru nem adatik át annak, a ki őt a törvény, a birósági határozat, vagy gyámhatósági intézkedés szerint magánál tartani jogositva van, vagy ha azt a kiskoru jogtalanul oda hagyja, ugyszintén, ha attól jogtalanul elvitetik, az átadás vagy visszajuttatás iránt a gyámhatóság intézkedik.(4) ) (1) V. ö. 12. S. (3) E $-t pótolják 1894: XXXI. 1. cz. (házassági törvény) 95—97., 102., 103., 105. SS-ainak rendelkezései L. alább 22., 13., 57. SS. (4) V.ö. 1876: XIII. 1. cz. (cselédtörv.) 52. S., 1878: V. t. cz. (btő törv.) 317. és 322. 88. II. FEJEZET. Az atyai hatalomról. 15. S. Az atyai hatalmat törvényes és törvényesitett gyermeke felett az atya gyakorolja. (1) Örökbe fogadó atyára csak az esetben száll át az atvai hatalom, ha ez iránt az örökbe fogadás alkalmával ellenkező megállapodás nem jött létre (36. S.).(2) E hatalomnál fogva az atya kiskoru gyermekeinek törvényes képviselője. azok vagyonát rendszerint (16., 24., 25. SS.) számadás terhe nélkül kezelni s részökre gyámot nevezni és valakit a gyámságból kizárni van jogositva. (1) 16. §. Az atyai hatalom alatt álló kiskoru vagyonának jövedelme mindenekelőtt a folyó terhek fizetésére s a kiskoru tartási és nevelési költségeire forditandó. A jövedelem-felesleg az atyát illeti. Ha azonban a kiskoru vagyonát adósság terheli, a gyámhatóság megrendelheti, hogy a jövedelem-felesleg az adósság törlesztésére fordittassék, ugy azonban, hogy az atya évenkint a jövedelem-felesleg 2/3 részénél többet törlesztésre forditani nem köteles. Ha az évenként törlesztendő összeg iránt az atya és a gyámhatóság közt egyetértés nem jő létre: az atya a vagyonkezelésről évenként számot adni s a jövedelem-felesleg 2/3 részét az adósság törlesztésére forditani köteles. (3) 17. $. Köteles az atya kiskoru gyermekének készpénzét, a mennyiben az általa kezeltetik, biztosítani ; kötvényeit és értékpapirjait pedig saját választása szerint biztosítani vagy a gyámhatóságnak átadni. A gazdaság, háztartás vagy üzlet folytatásához szükséges ingóságok és készpénz biztositását, továbbá drágaságok és ékszereknek biztositását vagy átadását a gyámhatóság csak azon esetben követelheti, ha ezt a kiskoru érdekei veszélyeztetése miatt szükségesnek tartja. Mindkét esetben köteles (1) A törvényes gyermek fogalmáról v. ö. Hk. II. 62., 108., 114. cz. L. még e kérdésről (perjogilag) 1492: XLVI. és 1563: XXVII. i. cz., továbbá 1868: LIV. I. cz. 22. §. V. ö. Szt. István II. k. 25. fej.; Szt. László II. k. 9. fej.; Hk. I. 29. cz. 9. $., 51., 52., 53., 54., 53., 56., 108., 113., 114., 115. cz.. III. cz. 30. S.; 1435: XX., 1486: XXVI., 1492: LXIII., 1514: LXI., 1659: XXXVI. és CIV., 1715: LXVIII. t. cz. 13. S., 1723: CV., 1764/5: XXVI, 1792: XVII., 1802: XXI, 1, cz. L. fönn 3—6., 10., és 14., alább 16–20., 22., 26., 27., 34., 37, 39., 14., 91., 113., 151. SS. Az atya bejelentési kötelességéről gyermeke születése esetén s. ö. 1894: XXXIII. t. cz. 35. §. a) p. L. az 1879: L. t. cz. (állampolgárság) 7.. 24. és 42. $$-ait, továbbá (a községi illetőség tekintetében) 1886: XXII. 1. cz. (községi törv.) 3—18. $8-ait. A kiskoru házasságáról v.ö. 1894: XXXI. i. cz. (házassági törv.) 8--10. ss. V. ö. még 1887. okt. 21. 51.201. sz. belügymin. rend., a kiskoruak (gyermekek) által elkövetett s a vasili közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekményekért az illető szülők, rokonok, gyámok vagy felügyelők vonandók felelősségre (1887. R. T. 2043.). (2) Az örökbefogadásról v. ö. Hk. I. 8. 66. cz.; 1894: XXXI. t. cz. 9., 18., 131. SS. L. még alább 20.. 113. és 138. SS. 1872 jan. 30. 3091. sz. bel- és igazs. min. szabályrend. a birói és árvaszéki hatáskörök megjelölése tárgvában (1872. R. T. 83. X. cz.); 1884 jan. 22. 35 16. sz. igazs. min. rend. a kiskoruakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás tárgyában (188 1. R. T. 90.); Fiuméra nézve v. ö. 1831 decz. 26. igazs, min. rend. az örök befogadás és törvényesités iránti kérvények elintézésére vonatkozó szabályok tárgyában (1851. B. T. L. 263.), továbbá s. ö. oszir. poly. Ivkv. 106., 147., 148., 149., 150—152., 172., 174-178., 181. 233., 24., 1219., 1224. SS. (3) E §. hatályának a kiskoru vagyonát kezelő anyára kiterjesztéséről v.ö. 35. §. V. ö. fönn 15. S., alább még 25. és 26. SS., továbbá osztr. poly. tvkr. 150. s. a |
