Page images
PDF
EPUB

85. CZIKK.

Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak s pénztáraihoz még vissza nem kerültek.

A bekivánt, de az utolsó határnaptól 6 év alatt (89. czikk), beváltásra, vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők s a forgalomból leirandók.

86. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden osztrák-értékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerű kötelezettség folytán nem teljesitendő érezpénzben, az osztrák-magyar monarchia egész területén mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók.(1)

87. CZIKK.

A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben számitva a finom ezüst érczfontjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra mindenkor beváltani. A banknak jogában áll ezen beváltásért 14% jutalékot és ezen kivül ezüst rudaknál a bécsi csász. és kir. főpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egyforintos darabokért koronként meghatározott veretési dijat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétszeres szállitási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon feltétel alatt áll fenn, ha az ezüst 1 forintosok veretése nincs megszüntetve.(2)

88. CZIKK.

A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjainál más értékfokozatu jegyekkel a bemutató felek ebbeli kivánságához képest felcserélni.

A bankjegyek biróilag meg nem semmisithetők, a bankjegyekre semminemü előjegyzés, vagy letiltás nem eszközölhető.(3)

Uj alaku bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leirását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teszi.(4)

89. CZIKK.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapitja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s

(1) V. ö. 110. cz.

(2) V. ö. az 1892: XX. t. czikket az osztrák-magyar bank alapszabályai 87. czikkének kiegészítéséről. (3) V. ö. a közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítéséről szóló 1881: XXXIII. t. cz. 21. §-a 8. pontjának azonos rendelkezését.

(4) V. ö. 99. cz.

nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év mulva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni.

A behivott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a tartalékalap javára elévül.(1)

[blocks in formation]

Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi | Különösen nem köteles az osztrák-magyar törvényeknek a részvénytársulatokra általában bank sem saját, sem fő-, sem fiók-intézetei vonatkozó határozatai, a mennyiben az osztrák- czégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyezmagyar bank alapszabályaival ellentétben álla- tetni.

nak, e bankra nem alkalmazhatók.

92. CZIKK.

A bank vagyona és jövedelmei, - kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap értékpapirjait és az osztalékot, mely utóbbi után a bank fizeti a részvényesek helyett az adótadómentesek.

93. CZIKK.

A bank minden könyvei és előjegyzései, vala- | monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmint az osztrák-magyar bank, annak fő- és mentesek. (2) fiókintézetei által kiállitott minden okmány, a

(1) V. ö. 1880 decz. 23. 3195. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank 1880 május 1-ről keltezett o. é. tiz frtos bankjegyeinek kiadatása és a szab, osztrák nemzeti bank» czíme alatt forgalomban lévő 1863 jan. 15-ről keltezett tiz frtos bankjegyeknek bevonása tárgyában (1880. R. T. 1343.); 1881 jun. 15. 1215. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank új tiz forintos bankjegyein észlelt visszaélések orvoslása tárgyában (1881. R. T. 905.); 1881 okt. 23. 2212. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank 1880 május 1-ről keltezett o. é. 100 frtos bankjegyeinek kiadása, és a «szab. osztrák nemzeti bank» czíme alatt forgalomban levő 1863. évi január hó 15-ről keltezett 100 frtos bankjegyeknek bevonása tárgyában (1881. R. T. 1715.); ugyanannak 1881 okt. 29. 2274. sz. rend. az osztrák-magyar bank főtanácsa által az 1880. évi 10 és 100 frtos használhatlan bankjegyek kicserélése és megsérült ily bankjegyek részleges megtérítése iránt megállapított szabályzat tárgyában (1881. R. T. 1724.); 1882 aug. 8. 1588. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank 1880 május hó 1-ről keltezett osztrák ért. 1000 frtos bankjegyeinek kiadása és a «szab, osztrák nemzeti bank» czime alatt forgalomban levő 1858 márcz. 1-ről keltezett 1000 forintos bankjegyeknek bevonása tárgyában (1882. R. T. 1187.); 1882 aug. 25. 49,485. sz. pénzügymin. rend. az elszakadt és összeragasztott bank- és államjegyek elfogadása tárgyában (1882. R. T. 1235.). (2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.)

(3) E külön jogokat érintetlenül föntartotta a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t. cz. 258. §-a. Az osztrák-magyar bank jelzáloghitelosztálya alapszabályaiban foglalt külön jogoknak a magyar földhitelintézetre kiterjesztéséről az 1879: XLV. t. cz. rendelkezik.

94. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyek, részvények, kötvények és zálogleveleknek, vagy az azokhoz tartozó szelvényeknek és szelvényutalványoknak hamisitása (utánzása vagy megmásitása) a monarchia mindkét részében, mint nyilvános hitelpapirok hamisitásának bünténye, minden egyéb a bank által kiállitott okmány utánzása, vagy hamisitása pedig, mint közokirathamisitás, a büntető törvény határozmányai szerint büntettetik.

95. CZIKK.

A bank ellen a bécsi főintézet és a banknak az osztrák tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél, a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél inditható meg.

Minden egyéb ügyekben, különösen jelzálog-hitel-ügyekben is, az osztrákmagyar bank ellen keresetet csak a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél lehet meginditani.

96. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank könyvei s ezeknek a bank alapszabályszerü czégjegyzésével ellátott kivonatai, közokiratok bizonyitó erejével birnak.

97. CZIKK.

A ki a banknál letett pénzekre és értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kiván, köteles az iránt az illetékes birósághoz fordulni, mely efféle biztositási vagy végrehajtási intézkedést mindég csak a bankot ezen értékekre nézve megillető jogok épentartásával rendelheti el, és erről a bankot közvetlenül értesiteni tartozik.

De mindezen esetekben jogában áll a banknak a pénzeket, vagy az illető követelési összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén birói kézhez letenni.

Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csőd alá kerül, vagy meghal, a csőd-, illetőleg hagyatéki tömeg képviselőjének kötelessége erről a bankot az illetékes hatóság utján értesiteni s annak tudomására hozni, mely személyek vannak jogositva a pénzek és értékek feletti rendelkezésre. Ha ezen közlés elmaradt, a bank ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háramló károkért nem kezeskedik.

A banknál levő pénzek és értékek biróilag igazolt harmadik személyeknek mindenkor csakis az illető okmány visszaadása mellett szolgáltathatók ki.(1)

(1) V. ö. 77. cz.

98. CZIKK.

A bank az általa nyujtott hitelekről senki- A biróságok joga, felvilágositást követelnek sem, az általa kiadott részvényekről és hetni, ez által nem érintetik. (1)

záloglevelekről és a nála levő pénzekről és

értékekről csakis azok tulajdonosainak ád felvilágositást (48. czikk).

99. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank által kiállitott rész- | misitésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos vények, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék, illetőleg kamatszelvények birói meg semmisitése a bécsi cs. kir. országos törvény széknél kérendő.

Utalványok birói megsemmisitésénél (78. czikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabályok szerinti eljárásnak van helye.

Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák helyen kiállitott okirat birói megsem

törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállitott okiratok birói megsemmisitésére, kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes.

E részben a bécsi cs. kir. országos törvényszék az állampapirok birói megsemmisítésére nézve, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék pedig a Magyarországban a földtehermentesitési kötvényekre nézve fennálló szabályok szerint jár el.(2)

100. CZIKK.

A banknak saját követelései kielégitése vé- | sának vagyona felett netalán nyitott csődön gett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre és értékekre.

Ezen elsőbbségi jog a bankot nemcsak azon pénzekre és értékekre nézve illeti meg, melyek neki követelései biztositására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott.

A banknak jogában áll követelését birói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adó

kivül is, a fennebb emlitett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sot tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a mennyiben a bank az illető pénzeket és értékeket adósának vagyonaként vette át, és az emlitett tulajdonjogi, vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak.(1)

XI. CZIM.

Évi mérleg és heti kimutatások.

101. CZIKK.

Az évi mérleg a következő határozatok szerint állitandó fel: 1. a mérleg minden évi deczember 31-én zárandó le ;

2. a bank birtokában levő értékek a deczember 31-iki napi árfolyammal veendők fel a mérlegbe; a bank birtokában még meglevő értékek után elért, pénztárilag még be nem folyt árfolyamnyereség, a tartalékalap javára irandó ;

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.) (2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.).

Az osztrák-magyar bank jegyei nem tárgyai a birói megsemmisítésnek: 1881: XXXIII. t. cz. 21. § 8. p. — V. ö. fönn 88. cz.

3. a kezelési költségek közül csakis uj alaku bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre.

102. CZIKK.

A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka (5%) illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből 10% a tartalékalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke 70%-ára kiegészittetik.

A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik másik fele a két állam javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70% az osztrák, 30% a magyar kormányt illeti. Az első félév tiszta jövedelméből, a meny

nyiben az a fennebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év julius havában egy, a főtanács által meghatározandóösszeg szolgáltatik ki a részvényeseknek.

A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki.

Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számitandó 5%-os osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ezáltak a tartalékalap a befizetett részvénytőke 10% nál alább nem száll.(1)

103. CZIKK.

A tartalék alap rendeltetése az, hogy belőle még az 5%-os rendes osztalék (102. czikk) kiegészitése előtt a netáni veszteségek és leirások fedeztessenek.

nem nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem száll. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap, azt a főtanács határozza meg.

Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke A bank saját részvényeiben azonban azt 20%-ával felérő összegre felszaporodott, az elhelyezni nem szabad,(2) évi tiszta jövedelemből további szaporitást |

404. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank a Bécsben és Budapesten megjelenő hivatalos lapokban közzé tenni tartozik :

1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni 5-ik napon, és

2. a bank mérlegét s a nyereség és veszteség számla évi zárlatát legkésőbb

8 nappal a közgyülés rendes évi ülése előtt. (13. czikk.) (3)

A bank követeléseinek és tartozásainak közzé teendő állagába felveendők: A tartozások lapján :

a) a befizetett részvénytőke;

b) a tartalékalap;

c) a forgalomban levő bankjegyek összege;

d) a többi azonnal lejáró tartozások ;

e) a felmondási határidőhöz kötött tartozások ;

f) a forgalomban levő záloglevelek ;

g) a többi tartozások.

A követelések lapján :

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). — V. ö. 103. cz. és 1878: XXVI.

t. cz. I. cz.; 1887: XXVII. t. cz. II. cz.

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.)

(3) V. ö. 17. cz.

« PreviousContinue »