Page images
PDF
EPUB

8. felügyel a községben létező gyámok és gondnokok eljárására s e részben, ha mulasztást tapasztal, a községnek vagy a gyámhatóságnak jelentést tesz ;

9. jegyzőkönyvre veszi az irásbeli számadásra nem képes gyámok és gondnokok jelentéseit (919. S.) és számadásait (120. $.) és azokat az illetékességhez képest a községnek vagy a gyámhatóságnak bemutatja ;

10. közegül szolgál a községnek oly gyámügyi teendőkre nézve, melyeknek teljesitésével jelen törvény által más közeg nincs megbizva.

171. S. A községi elöljáróság a gyámható- ! alatti törvényes nagykorú örökösök, vagy ilyenek ság által megbizható azzal, hogy az örökösö- és nagykorú törvényes örököstársak és csekély dési tárgyalást vezesse oly esetekben, midőn vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövecsupán leszármazó kiskorú vagy gyámhatóság i delme a kiskorúak fentartására felmegy. (1) Megbizható községi előljáróság továbbá azzal, hogy intézkedjék a vagyontalan és oly kiskoruak minden ügyeiben, hol a vagyon csekélysége miatt nem annyira számadásról, hanem inkább annak ellenőrzéséről van szó, hogy a jövedelem fejében a kiskoruak kellőleg eltartattak.

Ily esetekben a kiskoruakra nézve a községi elöljáróság gyámhatósági jogkörrel intézkedik, azon korlátok közt, a melyeket a gyámhatóság, iekintettel a község anyagi és szellemi állapotára, az örökösödési tárgyalás befejeztekor megállapit.

Tartozik a községi előljáróság ily intézkedéseiről jegyzőkönyvet vezetni.

köteles a szolgabiró a jegyzőkönyveket minden negyedévben átvizsgálni s ennek megtörténtéről, ugy az ezen alkalommal tett észleleteiről a gyámhatóságnak jelentést tenni.

A községi előljáróság felügyel továbbá, hogy a községi egyes közegek gyámügyi teendőiket pontosan teljesitsék.

Végre eljár mindazon gyámügyekben, melyek foganatositásával a gyámhatóság részéről megbizalolt.

172. S. A 171. $. 1.(2) és 2. bekezdésében felsorolt teendőket rendezett tanácsu s lörvényhatósági joggal felruházolt városokban maga az árvaszék, a fővárosban a kerületi elöljáróság teljesiti.

A községek és kerületi elöljáróságok gyámhatósági hatáskörben telt intézkedéseik kiadásánál azon kifejezést : « N. gyámhatóság nevében és megbizásából használják.

173. S. Minden község köteles közgyámot alkalmazni. Ha egyes kisközségekben erre alkalmas egyének nem találtatnak, a törvényhatóságnak kötelességében áll több községnek egy közgvám tartására leendő szövetkezését a helyi viszonyoknak megfelelően elrendelni és foganatosíttatni. Hogy ily esetben a közgyám mely községben lakjék és az egyes szövetkezett községek mily méryben járuljanak a közgyám tartásával esetleg összekötött terhek viseléséhez, azt esetről esetre a közigazgatási bizottság határozza meg.

174. S. Nagy és kis község a gyámoltak vagy gondnokoltak pénzeit és értékeit rendszerint nem kezelheti.

Oly községek azonban, melyek erre elegendő szellemi és anyagi képességgel birnak, a gyámhatósági jog gyakorlatával a rendezett tanácsu

(1) E rendelkezés hatályát veszti az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t. cz. 6. §-a és 128. §-ának első bekezdése folytán.

(2) A 171. §. 1. bekezdésére való hivatkozás az 1. jegyzet szerint módosul.

városok árvaszékei szervezetének megfelelőleg, – a közigazgatási bizottság meghallgatásával a belügyminister által felruházhatók. (1)

175. S. Gyámügyekben a kis és nagy községek a szolgabiró felügyelete alatt állanak, ki ezt a 171. S-ban meghatározott ellenőrzésen kivül, azok összes gyámügyi teendőire nézve gyakorolja.

A szolgabiró e részbeni teendőit az egész járás vagy egyes községekre nézve a törvényhatóság egyes megbizoltakra ruházhatja.

II. FEJEZET.

Az árvaszékek szervezete.

)

176. S. A gyámhatóságot elsőfokulag teljes jogkörrel a törvényhatóságok és a rendezett tanácsu városok, kivételképen a községek (174. S.) árvaszékeik által gyakorolják.

177. $. Minden árvaszéknek egy elnökből és legalább két ülnök és egy jegyzőből, azonkivül megfelelő számu segédszemélyzetből kell állni.

À jegyző csak akkor bir szavazati joggal, ha ülnököt helyettesit, vagy ha ülnöki teendőket végez.(2)

178. $. A törvényhatósági bizottságok, illetőleg a városok képviselőtestületei felhatalmazvák, hogy saját tagjaikból bizonyos számu egyéneket választhassanak, kik az egyuttal meghatározott sorrendben és oly számban, mint a mennyi árvaszéki ülnök van, ezekkel együtt az árvaszék üléseiben döntő szavazattal részt vesznek, szavazataikhoz képest azonban szinte felelősek. (2)

179. S. A törvényhatóságok, illetőleg a rendezett tanácsu városok ügyészei az árvaszéknek szintén tagjai, de döntő szavazattal nem birnak.

Az ügyész minden jogi és peres kérdésekben, valamint jogügyletek kötésénél határozathozatal elölt meghallgatandó, és nyilatkozatát, ha az árvaszék ülésén jelen van, jegyzőkönyvbe adhatja vagy irásban köteles benyujtani.

A törvények és szabályrendeletek megtartása felett őrködni tartozván, általa az árvaszék minden érdemleges határozata felebbezhető, mi végből vele e határozatok rövid uton közlendők.

Köteles a tiszti ügyész az árvaszék megbizása folytán örökösödési tárgyalásokban részt venni, továbbá a gyámhatóság érdekeinek védelmére, valamint egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a kiskoru vagy gondnokolt nevében a biróságnál lépéseket tenni. 3)

180. S. Törvényhatóságok árvaszékeinél az elnöknek és ülnököknek, rendezelt tanácsu városok és községek (174. S.) árvaszékeinél pedig legalább egy ülnöknek jogvégzettnek kell lenni.

Kivétel e tekintetben csak oly esetben történhetik, ha az illető gyámhatósági vagy birói hivatalt hosszabb ideig viselvén, magát különös képesség és szorgalom által kitüntette.

181. S. Rendezelt tanácsu városok árvaszékeinek elnöke a városi polgármester.

(1) V. ö. 180., 213., 287., 289., 290. SS.
(2) V. ö. 187. Ş.
(3) V. ö. 124. S.

[ocr errors]

182. $. Azt, hogy az árvaszék elnökét, akadályoztatása esetében, melvik ülnök helvettesitse, előzetesen a közgyülés határozza meg.

183. $. A törvényhatósági, illetőleg városi számvevőség az árvaszéknek is szakközege.

18. S. Az árvaszék végrehajtó közegei: a szolgabirák és a községi előljáróság, rendezett tanácsu városokban az árvaszék kiküldött tagjai, törvényhatósági joggal felruházolt városokban a tanács erre kirendelt tagja vagy tagjai, Budapesten a kerületi előljáróság.

185. S. Az árvaszéki rendes személyzet az árvaszéki elnök közvetlen rendelkezése felügvelete és ellenőrzése alatt áll, az összes személyzeire különben a törvényhatósági és rendezett tanácsu városok hivatalos személyzete iránt fennálló törvények és szabályok alkalmazandók.

186. 8. árvaszékeknél az előkészitő, vagy az érdemleges határozatok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket ülnöki előterjesztésre az elnök állapitja meg:

Erdemleges határozatok ülésben testületileg hozandók.

Az árvaszék ülései nyilvánosak, de az árvaszék a közönség kizárását elrendelheti, ha oly viszonyok érintetnek, melyeknek nyilvánosságra hozatala egyik vagy másik fél jóhirét vagy érdekét veszélyeztetné.

A felek és képviselőik azonban ekkor is jelen lehetnek.

187. S. Érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül két rendes ülnök vagy egy rendes ülnök és egy szavazati joggal biró jegyző, mint helveites ülnök (177. S.) vagy egy kiküldött (178. $.) jelenléte szükséges.

188. S. Az árvaszék határozatait szótöbbséggel hozza.
189. S. Az érdemleges árvaszéki határozatok indokolandók.

190. Ş. Az árvaszék az illetékessége alá tartozó ügyekben saját felelőssége mellett önállóan működik, a reá nézve illetékes felsőbb és más hatóságokkal, valamint a társhatóságokkal és biróságokkal közvetlenül érintkezik.

191. $. A gyámhatóság a jogerőre emelkedeit határozatokat közigazgatási uton, és pedig saját területén közegei által, más gyámhatóság területén annak megkeresése által hajtatja végre.

Ingóságokra vezetendő végrehajtás az 1876: IV. törvényezikk s jelen törvény 127. S-a szerint történik.

Ingatlanokra vezetendő végrehajtás a polgári törvénykezési rendtartásban meghatározott eljárás szerint a biróság utján eszközlendő.

A gyámhatóság elmarasztaló határozata azon okmányok erejével bir, melyek alapján ingatlanokra birói végrehajtásnak van helve. (1)

Jogérvényes gyámhatósági határozatok ellen birói uton csak ezen törvényben megjelelt esetekben lehet orvoslást keresni. (2)

192. S. Birságpénzek az azon ügyben érdekelt gyámolt vagy gondnokolt illetőségi községének javára esnek, és vagyontalan árvák tartására és kiképezésére forditandók.

Ezen birságpénzek kezelésének módozatát a törvényhatóság szabályrendeletiel állapitja me :

193. S. A mennyiben más egyesség nem jött létre, a gyámhatóság határozatainak külországban leendő végrehajtása végelt a belügyministerhez fordul ; ennek utján jutnak hozzá a külországi gyámhatósági határozatok is.

1 V.ö. 11., 12., 13., 22., 53., 103., 128., 130., 240., 242., 279. és 281. SS-okban foglalt marasztaló határozatokat. A végrehajtásra nézve l. 1881: LS. l. cz. 1. $. h) p.

(2) V.ö. 12., 23. és 130. SS.

194. $. A gyámhatóság a külországi gvámhatóságok határozatait csak oly ügyekben hajthatja végre, melyek jelen törvény szerint a gyámhatóságok hatásköréhez tartoznak, és csak azon esetben köteles azokat végrehajtani, ha az illető országgal e tekintetben kölcsönösség viszonva áll fenn. (1)

195. S. Az árvaszéki érdemleges határozatokat, felterjesztéseket és levelezéseket az elnök, egyéb kiadványokat pedig a jegyző irja alá.

196. $. Az árvaszék pecsétjét az illető törvényhatóság, illetőleg rendezett tanácsu város czimere és az árvaszéknek köriratba foglalt czime képezi.

197. $. Az árvaszékek ügyrendjét a belügyminister rendeleti uton állapitja meg. (2)

2)

III. FEJEZET.

A gyámhatóságok illetékességérül. 198. $. A gyámhatóság illetékessége jelen lörvényben körülirt hatáskörrel rendszerint azon egyenekre terjed ki, kik azon területen, melyre nézve a gyámhatóság felálliitaioit, községi illetőséggel birnak.(3)

199. S. A gyámhatósági illetékesség azon árvaszékre, melynek területén a gyámoltak vagy gondnokoltak állandóan tartózkodnak, ez utóbbiak, illetőleg a yvám, gondnok vagy rokonok kérelmére átruházható.

200. S. A gyámhatóság az illetékességet igényelheti, ha a gyámság vagy gondnokság alá jutottak vagyonának legnagyobb része területén fekszik.

201. $. A gyámhatóság illetéktelensége esetében is kivételesen köteles oly egyenekre nézve, kik a gyámsági vagy gondnoksági eset felmerültekor területén tartózkodnak, a halasztás: rem türő intézkedéseket mindaddig megtenni, mig az illetékes gyámhatósaş meg nem áilapiitatoti.

202. $. A gyámhatóság rendszerinti illetékessége mindaddig tart, mig a gyámhatósági teendőket az időközben illetékessé vált gyámhatósáy át nem

veszi. (4)

203. $. A gyámhatósági illetékességnek megállapitása és a rendszerinti gyámhatóság gyakorlatának átruházása egy törvényhatóság területén lévő vyámhatóságok közt a közigazgatási bizottságot, -- külön törvényhatóságok területén levő árvaszékek közt a belügyministert illeti, ha azok eziránt egymás közt egyetértésre nem jutnának.

A 200. $, esetében azonban az átruházás mindig a belügyminister rendelete által történik.

204. . A gyámhatóságok és biróságok közt előforduló illetékességi kérdések a gyámhatóságok részéről a belügyministerhez jelentendők fel.(5)

(1) V.ö. 1881: LX. I. cz. 3—5. SS.

(2) Ez ügyrendet a belügyminisziernek 1877 nov. 11. 47,016. sz. rend. tartalmazza (1877. R. T. 654.). Ez ügyrend 92. §-át módosítja az 1889 máj. 30. 36,365. sz. belügymin. rend. (1889. R. T. 880.). L. még 1894 febr. 16. 10,781. sz. belügymin. rend. az árvaszékek részére kibocsátolt ügyrendben a fölszerelésre vonatkozólag megállapított utasítások megtartása tárgyában (1894. R. T. 21.).

(3) A községi illetöségről v.ö. 1886: XSHI. 1. cz. 318. $$. V.ö. fönn 30., 31., 63., 64.$$. -1.ö. még 1894: XVI. 1. cz. 71. S. A korábbi illetékesség tekintetében I. fönn az 53. lapon az 1. jegyzetben idézett jogforrásokat, továbbá az Id. törv. szab. I. 169. §-át, az 1868: LIV. 1. cz. 23. és 37. $5-okal. V. ö, mer osztr. polg. Ivkr. 189. és 225. $$.

(4) V. 7. 215. S. 3. p.
(5) V.ö. 1869: IV. i. cz. 25. S.

IV. FEJEZET.

A felebbezésről és felebbviteli fokozatokról. 205. $. A községnek gyámügyekben, valamint az árvaszékeknek első fokban hozott érdemleges határozatai az azokban érdekeltek által felebbezhetők.

Az ügy felderitésére szolgáló végzések elleni sérelmek, csak az érdemleges elintézést magában foglaló határozat elleni felebbezésben hozhatók fel.

206. S. Gvámtári kölcsönök iránti határozatok, csak a kölcsön megszavazása esetében, a törvény vagy szabályrendeletben előirt feltételek meg nem tartása tekintetéből felebbezhetők.

lly esetekben köteles az ügyész felebbezéssel élni.

207. S. Felebbezésnek a határozat kézbesitésétől fogva 15 nap alatt van helve.

E határidő a kézbesitést követő naptól számittatik.

Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagy ünnepnapra esik, a felebbezés a következő köznapon is benyujiható.

A felebbezés mindig azon árvaszéknél vagy községnél nyujtandó be, mely a határozatot elsőfokulag hozta. (1)

208. S. A törvényes határidőben benyujtolt felebbezés felfüggesztő joghatálylyal bir, a biztositási intézkedések megtételét azonban nem gátolja.

209. S. A törvényes határidőben nem felebbezett határozat vagy annak nem felebbezett önálló része jogérvényre emelkedettnek tekintendő.

210. S. Ha a felebbezésben az ügy érdemének felvilágositására szolgáló körülmények hozatnak fel, a felebbezés előterjesztésnek tekinthető s az uj körülmények alapján uj érdemleges határozat hozható, erre a felsőbb foku uvámhatóság utasithatja is az elsőfoku határozat hozóját.

Ha az elsőfoku hatóság a felebbezésben felhozott körülményeket nem találja olyanoknak, melyek indokából uj érdemleges határozat lenne hozandó, vagy az uj határozat nem felel meg a felebbező kérelmének: a felebbezés a felsőbb hatósághoz terjesztendő fel.

211. S. A felfolyamodvány (ha előterjesztéssel nem kapcsolatos) az illető elsőfokú hatóság által a felsőbb hatósághoz legkésőbb 8 nap alatt felterjesz

8 tendő, s ahhoz a felebbezett határozat hiteles másolata az ügyre vonatkozó összes iratohkal együtt csatolandó. (2)

212. $. A község által gyámhatósági ügyekben hozott határozatok elleni selebbezések felett másodfokulay a törvényhatósági árvaszék, harmadfokulag a törvényhatósági közigazgatási bizottság határoz.

A közigazgatási bizottság harmadfokú határozatai ellen a felek részéről felebbezésnek helve nincs. (3)

A rendezett tanácsu városok és törvényhatósági árvaszékek első fokban hozoit határozatai ellen benyujtott felebbezések felett, másod fokban a törvényhatósági közigazgatási bizottság, végső fokban pedig a belügyminister határoz (4)

(1) V. ö. 206., 212. és 277. SS.
(2) V. 7. 20.3—2017., 212. SS.
(33) 1. ö. 1876: VI. i. cz. 2.2. és 61. SS.
14) 1. ö. 1886: VII. 1. cz. 34. S.

« PreviousContinue »