V. FEJEZET. A törvényhatósági közigazgatási bizottságok hatásköre gyámügyekben.(1). 213. §. A közigazgatási bizottság elé az illető törvényhatóság és annak területén létező rendezett tanácsu városok, valamint a 174. §. értelmében gyámhatósággal felruházott községek árvaszékei részéről, évnegyedenkint következő kimutatások terjesztendők: 1. A gyámolt és gondnokoltak létszámának kimutatása az előbbi negyedben történt változások feltüntetésével. 2. Az árvaszék tevékenységének számszerinti kimutatása, mind a feldolgozás, mind a kiadmányozásra nézve, a netaláni hátralékok indokolásával. Ezen kimutatásban különös tekintet forditandó a számadások beérkezésére és megvizsgálására. 3. Kimutatása az árvapénztár állásának, a kiadott kölcsönöknek, különösen pedig annak, hogy a pénztárba mennyi kamatnak kellett befolyni s mennyi folyt be, továbbá hány egyén szabadult fel a gyámi hatóság alól, ezek közül gyámpénztárilag kezelt pénz hánynak lett kiutalványozva, hánynak tényleg kiadva, s hány volt vagyontalan? 4. Kimutatása annak, hogy hány és mily gyámhatósági közegektől nem érkezett be jelentés a gyámhatóság által kitűzött időre ? Ezen kimutatásokba az előbbi hátralékok is felveendők.(2) 214. §. A közigazgatási bizottság e kimutatások eredményéhez képest részint saját hatáskörében intézkedik, részint orvoslás vagy intézkedés végett a törvényhatósághoz vagy a belügyministerhez fordul. 215. §. A közigazgatási bizottság saját hatáskörében: 1. eljár az árvaszéki személyzet, mint törvényhatósági és községi közegek fegyelmi ügyeiben; 2. megvizsgálja az árvaszékek eljárása ellen felmerült panaszokat; 3. elintézi a területén létező községek, rendezett tanácsu városi és a törvényhatósági árvaszékek közt felmerült illetékességi kérdéseket. (202. §.); 4. intézkedik a gyámhatóság és közegei közt, valamint az utóbbiak és a községi előljárók közt működésük közben felmerült s fegyelmi eljárást nem igénylő összeütközések iránt; 5. határoz az illetékességébe eső (212. §.) felebbezések fölött. 216. §. A felebbezések tárgyalására a közigazgatási bizottság kebeléből egy küldöttség alakittatik, mely áll a főispán elnöklete alatt, az árvaszéki elnökön és tiszti ügyészen kivül az alispán (elnökhelyettes), főjegyző és a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági bizottság által választott négy tagjából, kik közül kettőt egy póttaggal a közigazgatási bizottság választ, kettőt pedig szintén egy póttaggal a főispán nevez ki.(8) 217. §. Előadó az árvaszéki elnök, vagy az előadásra nézve általa helyettesitett árvaszéki ülnök. Az előadó és a tiszti ügyész döntő szavazattal nem birnak.(8) (1) V. ö. 4., 11., 86., 152., 174., 215., 216., 286.. 287. §§. V. ö. a ministerelnök 1895. nov. 17. 3896. sz. rend., az 1876: VI. t. cz. 64. §-a alapján fekerjesztendő félévi jelentések szerkesztése tárgy. (1895. R. T. II. 276. sz.). (2) V. ö. 215. §. 5. p. (3) V. ö. fönn 186. §., továbbá 1876: VI. t. cz. 11. §. 218. §. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül négy szavazattal biró tag jelenléte szükséges.(D) VI. FEJEZET. Eljárás az örökösödési ügyekben.(2) 219. §. Örökösödési ügyekben a községi hátrahagyott házastársa, sem önjogu gyermeke, elöljáróság és a gyámhatóság a jelen törvény- sem más közeli rokona nines, a kinek kezeinél ben meghatározott módon és az ebben meg-s felügyelete alatt a hagyatéki javakat hagyni állapitott korlátok között járnak el.(8) lehetne; vagy ha az örökösök között oly sze 220. §. Haláleset alkalmával a községi halott-mélyek vannak, kik jogaikra fel nem ügyelhetkém erről, a hullavizsgálat megtörténtével, a nek s ezek törvényes képviselővel még nem községnek jelentést tenni tartozván, e jelentést birnak; addig is, mig a gyámhatóság, illetőleg azon esetre, ha nézete szerint bármi okból hagyatéki biróság intézkedhetik, a hagyatékot a hagyaték elidegeníthetésétől lehet tartani, «sürgős» szóval jelzi meg (4) (5) zár alá venni, lepecsételni és a községi közgyám felügyelete alá helyezni, az eltarthatlan ingóságok értékesítéséről pedig a közgyámmal egyetértőleg gondoskodni.(8) 221. §. E jelentés beérkeztével a községi (kör) jegyző (városokban pedig az erre rendelt hivatalos közeg) köteles sürgős esetben, vagy Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott ha ő más okból az eljárást sürgősnek tartja, hátra, az attól, kinél létezik, átveendő és a azonnal a halottas házhoz menni, s a hagyaték haláleseti felvételhez csatolandó. Ha az, kinél biztosítására nézve intézkedéseket tenni.(4) (G) | a végrendelet letéve volt, ugyanezt át nem(9) 222. §. Ha az elhunyt lakásán senki sines, adja, ezen körülmény a haláleset felvételében kire annak vagyona megnyugvással bizható megemlitendő. lenne, jogában áll a 221. §-ban megnevezett közegeknek a különben veszélyben forgó ingó vagyont temetés előtt vagy közvetlen utána, két tanu jelenlétében jegyzékbe véve, megőrzés végett a község házához vitetni, vagy a körülményekhez képest pecsét és zár alá tenni.(4)(6), 223. §. Nem sürgős esetben köteles a községi jegyző a halálesetet, a jelentés beérkeztétől számítandó 3 nap alatt két példányban felvenni.(4) (7) 224. S. A haláleset felvételéhez tartozik azon körülmények kinyomozása, melyekből az örökség megnyiltának idejét, a hagyaték hoz závetőleges értékét, az örökösök neveit, életkorát, tartózkodási helyét, netaláni elmebeli, fogyatkozását s az illetékes hagyatéki biróságot és gyámhatóságot kitudni lehet.(4) (7) | 225. §. A haláleset felvételére szolgáló minta az ügyrendtartásban foglaltatik.(4) (7) 226. §. A községi jegyző tartozik azon esetben, ha az örökhagyónak halála helyén sem Szóbeli végrendelet esetében a végrendeleti tanuk neve, polgári állása s tartózkodási helye a felvételi ivbe feljegyzendő.(4) (9) 227. §. A községi jegyző a haláleset felvételét azon járásbíróságnak, melyhez a község tartozik, beküldi.(4) (10) 228. §. Midön kiskoru örökösök maradtak, a járásbíróság a végrendeletet haladéktalanul kihirdetni, annak hivatalból hitelesitett másolatát az illető községnek megküldeni, s ha a végrendeletben gyám vagy gondnok, vagy végrendeleti végrehajtó van nevezve, ezeket erről értesiteni köteles. A községi jegyző a végrendelet hiteles másolatát a halál-felvételnek a gyámhatóságot illető példányához csatolja s a nevezett gyám vagy gondnok vagy végrehajtó nevét, állását és tartózkodási helyét, a haláleset felvételéről szóló ivbe beigtatja, ha pedig nevezett gyám vagy gondnok nincsen, a netalán életbe lévő anyát megkérdezi, vajjon a vagyont kezelni (1) V. ö. fönn 186. §., továbbá 1876: VI. t. cz. 11. §. (2) E fejezetet lényegesen módosította az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t. cz., melynek kapcsán egybefoglaltuk az örökösödési eljárásban korábban, valamint jelenleg érvényes jogszabályokat. V. ö. 1868: LIV. t. cz. 559-594. §§.; 1881: LIX. t. cz. 92. §. (3) E S-t hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §. és pótolja: 1894: XVI. t. ez. 6. §. (4) E S-t hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (5) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 9. §. 6 Es-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 10. §. (7) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 12. §. (8) E bekezdést pótolja: 1894: XVI. t. cz. 14. §. (9 E bekezdést pótolja: 1894: XVI. t. cz. 13. §. 10) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 20. §. kivánja-e? és válaszát a felvételi ivbe be- végre a kiskoru örökösök születési bizonyitjegyzi. Ha szülők nem léteznek, kipuhatolja azokat, kik törvényszerint (42. §.) a gyámság vagy gondnokságra hivatvák, a rokonokat pedig (esetleg a kiskoruakat) meghallgatja az iránt, hogy kit ajánlanak gyámul vagy gondnokul, az erre hivatottak közül vagy átalában? esetleg kit ajánlanak gondnokul a méhmagzat vagy távollevő örökösök részére ? ebbeli nyilatkozatukat, valamint a lelkész, közgyám és saját e részbeni ajánlatát, ugy azt, hogy a javaslatba hozottak a gyámságot vagy gondnokságot elvállalják-e? a felvételi ivbe feljegyzi, ványát az illető egyházi közeg utján megszerzi, a felvételi ivhez csatolja és az ekként kiegészitett és a közelebbi rokonok jegyzékével ellátott halálesetrőli felvételt a gyámhatósághoz beterjeszti.(1) (2) 229. §. Holttá nyilvánítás esetében a községi jegyző a halálesetfelvétel iránt, a bíróság vagy gyámhatóság rendelete alapján jár el.(1)(2) 230. §. Az anyakönyvvezető egyházi közeg köteles a jegyző felszólítására a kiskoru örökösök születésére vonatkozó bizonyítványt hivatalból díjmentesen kiszolgáltatni.(1) (3) 231. §. A gyámhatóság a halálesetrőli jelentés beérkeztével annak netalán szükséges kijavitása, valamint más községben levő hagyatéki javak leltározása végett intézkedik és az atyai hatalom, illetőleg a gyámság vagy gondnokság kérdését tárgyalja. E czélból kiskoru örökösök létében a gyám személye iránt a még meg nem hallgatott rokonokat kihallgattatja; fontosabb ügyekben, melyek ellátására a községi közgyám alkalmasnak nem mutatkozik, vagy ha a kijelölt gyám vagy gondnok iránti tárgyalás előre láthatólag több időt venne igénybe, ideiglenesen gyámot vagy gondnokot rendel ki.(4) 232. §. Ha nehézségek nem merülnek fel, a gyámhatóság tudomásul veszi az atyai hatalom gyakorlatának bejelentését, vagy a körülményekhez képest megerősiti, vagy kirendeli a gyámot vagy gondnokot s utasitja őt: 1. hogy a leltározásban, a mennyiben az még meg nem történt volna, részt vegyen; 2. hogy a kiskoruak gondozását és a leltár alapján a kiskoruak vagyonát vegye át, s mindkét tekintetben az elhalaszthatlan intézkedéseket tegye meg. (5) 234. §. A községi jegyző a 228. §-ban körülirt teendőinek végezte után, a leltározást és pedig, ha a kiskoruak szülőinek egyike életben van, legfeljebb 3 nap mulva, ha gyám vagy gondnok neveztetett, ennek közbenjöttével és tudósításától számitva 8 nap alatt, mely határidő azonban a kinevezett gyám vagy gondnok kivánságára 14 napra hosszabbitható, ily esetek nem létében pedig 8 nap alatt a községi közgyám közbenjöttével megkezdi.(1) (7) (8) 235. §. A leltár felvétele az örökösödési eljárást szabályozó törvények szerint történik. (1) (8) (9) (1) E S-t hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (2) E §-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 20. §. (3) E §-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 19. §. (4) E S-t módosítja: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (5) E S-t hatályában fentartja: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (6) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 2. §. (7) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 38. §. (8) V. ö. az 1886: VII. t. cz. 32. §-át, ill. az ennek helyébe lépett 1894: XVI. t. cz. 117. §-át (1894: XVI. t. cz. 128. §.). (9) E §-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 35. §. 236. §. A leltár a 233. §. 1., 2. pontjai 243. §. A gyámhatóság a leltár beérkeztével esetében a gyámhatóságnak, a 3. pont eseté- | azon esetre, ha az örökösödésre hivatottak ben pedig a járásbíróságnak küldendő be. vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt áll; az örökösödési eljárás meginditása czéljából tárgyalást rendel.(1) (8) A közgyámmal egyetértőleg megállapitott halaszthallan kiadások fedezésére nem szük séges pénz, továbbá kötvények, értékpapírok, ékszerek és drágaságok, a leltárral együtt beküldendők,(1) (2) (3) 244. §. A tárgyalás a helyszinére tüzendő ki, s annak vezetésére, ha a helyszine a gyám237. §. A telekkönyvi hatóság köteles a lel- hatóság székhelye, az árvaszék egy tagja; kütározó jegyzőnek szóbeli vagy irásbeli felszóli- lönben pedig a szolgabiró, és ha a gyámhatótására az örökhagyó ingatlan birtokát, telek-ság az örökösök kérelme folytán vagy különkönyvileg bejegyzett jogait s követeléseit tár- ben szükségesnek tartja, mellé az ügyész is gyazó telekkönyvi hiteles kiadványt sürgősen kirendelendő.(1) (9) (10) kiszolgáltatni, mely a leltárhoz csatolandó; a telekkönyv által előtüntetett hagyatéki terhek a leltárba felveendők,(1) (4) 238. §. A leltározásnál a rokonok is jelen lehetnek, s megjegyzéseik a leltárhoz csatolandók vagy abba röviden beirandók,(1) (5) 239. §. A leltár a leltározó, a tanuk és az érdeklettek által aláirandó.(1) 240. §. A községi jegyző részére leltározásért szabályrendelettel a törvényhatóság szab meg mérsékelt díjakat.(1) (6) 241. §. A községi jegyző által felvett leltár, a közjegyző vagy birósági közeg által felvett leltárakéhoz hasonló joghatálylyal bir.(1) (7) 242. §. A leltározás, ha a szülők, az örökösök vagy a rokonok kivánják, vagy ha a gyámhatóság elrendeli, közjegyző vagy valamely gyámhatósági közeg által is teljesithető.(1) (7) 245. §. Az örökösök kivánatára, vagy ha a gyámhatóság czélszerűnek látja, a tárgyalás vezetésével a királyi közjegyző is megbizható.(1) (9) (10) 246. §. Oly esetekben, midőn csupán ieszármazó kiskoru vagy nagykoru, de gyámhatóság alatti törvényes örökösek vagy ilyenek és nagykoru törvényes örököstársak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme nem több, mint a mennyi a kiskoruak eItartására okvetlen szükséges, a tárgyalás vezetésével a községi elöljáróság bizható meg,(9) (10) (11) 247. §. Az örökösödési tárgyaláshoz annak vezetője által minden érdekelt megidézendő.(9) (11) 248. §. Ha a rokonok közül valamelyik meg nem idéztetett volna, ez az illetőt törvényes jogának gyakorlatától nem fosztja meg, a tárgyalás folyamát azonban nem akadályoztathatja. (12) 249. §. A tárgyalás mindenkor szóbeli,(1) (13) 250. §. A tárgyalás alkalmával: 1. A rokonok megválasztják maguk közül azokat, kik a kiskoruak ügyé – ben jelen törvény szerint meghallgatandók. (143. §.)(14) (1) E S-t hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (2) L. a 61. lapon 9. jegyzetet. (3) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 48. §. . 6) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 122. §. (6) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 37. §. (7) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 30. §. (8) E S-t hatályon kívül helyezte volt az 1886: VII. t. cz. 31. §-a, melyet jelenleg az 1894: XVI. t. cz. 52. §-a pótol (1894: XVI. t. cz. 128. §.). (9) E S-t pótolják: 1894: XVI. t. cz. 51., 52. §§. (10) V. ö. az 1886: VII. t. cz. 30. §-át, ill. az ennek helyébe lépett 1894; XVI. t. cz. 31. §-át (1894: XVI. t. cz. 128. §.). (11) E § t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 53. §. (12) E S-t hatályában fentartja: 1894: XVI. t. cz. 128. §. (13) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 55. §. (14) E pontot módosítja: 1894: XVI. t. cz. 128. §. 2. A megválasztott rokonok és az összes nines az örökhagyó nevére telekkönyvezve, érdekelt örökösök közbenjöttével véglegesen megszereztetik az okirat, illetőleg az érdekelmegállapittatik s aláiratik a leltár. (1) tek megidézésével jegyzőkönyvbe vétetik azon 3. Tárgyaltatik az örökösödési jogezim és nyilatkozat, melynek alapján az átirás eszköaz örökség elfogadásának kérdése s esetleg be-zölhető.(1) szereztetnek azon okmányok, a melyek alapján az örökösödési jog igazolandó. Azon esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszármazói, felmenői, testvérei, vagy ezek leszármazói és házastársa örökösödnek s örökjoguk iránt kétség nem forog fenn, a családi összeköttetés igazolására a haláleset felvétel elegendő bizonyítékul tekintendő; más esetekben a családi összeköttetés anyakönyvi kivonatokkal, vagy más teljes hitelü okiratokkal bizonyítandó. Oly esetekben pedig, midőn az ingatlan 4. Ha a tárgyalás alkalmával kitünnék, hogy a kiskoruak érdeke, szülőinek, a gyám vagy gondnoknak, vagy más kiskoru testvérnek érdekével összeütközik, az esethez képest és azon eset tartamára a tárgyalás vezetője a gyámhatóság utólagos jóváhagyás mellett akár a közgyám, akár más alkalmas községi lakos . személyében ügygondnokot rendel, ha pedig a kiskoruak érdeke egymással jő összeütközésbe, mindegyik érdek részére külön ügygondnok rendelendő. (1) 5. Megállapittatik a kiskoruak neveltetése és kiképeztetésének módja és költségei, továbbá a vagyonkezelés módja; a gyámság vagy gondnokság alatti egyéneket illetőleg megállapittatik továbbá az ingatlanok és ingóságoknak eladhatása és eladási módja, a kötvények és értékpapirok iránti intézkedés, nemkülönben a terhek mikénti lerovása és azon összeg, mely a fennebbiek czéljából, a gyám vagy gondnok kezén hagyandó lesz, illetőleg azon összeg, melyet a szülőnek biztositnia kell.(2) (3) 251. §. Ha a tárgyalás alkalmával az örökö- | darabolása szükséges, az eldarabolási vázlat a södési jog vitássá nem vált, e jognak igazolása telekkönyvi törvények rendelete szerint kiállia tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétetik, s meg- tandó, s az iratokhoz csatolandó.(4) (6) állapodás történik arra nézve, vajjon az örökösök vagyonközösségben maradjanak-e, vagy köztük osztály történjék? Ha a kiskoru örökösök érdeke egymásba ütközik vagy az örökösök közt önjoguak is vannak, köztük és a gyámhatóság alá tartozók közt az osztályos egyezség megkisérlendő; ha létre jön, az jegyzőkönyvbe vétetik, s az egyezségről külön okirat állittatik ki. A tárgyalás vezetője köteles mind az örökösödési jogra, mind az osztályra nézve az egyezséget, még pedig ha az eredményhez remény mutatkozik, ismételve megkisérleni. Ha az önjogu örökösökkel sem az örökösödési jog sem az osztály iránt egyezség létre nem jött, ez szinte jegyzőkönyvbe veendő.(4)(5) 252. §. Végrendelet esetében a netaláni hagyományosok értesítése, s ha valamely örökösnek ebbeli joga feltételtől van függővé téve a feltétel teljesitése is igazolandó. Ingatlanok osztály alá vétele esetében, a mennyiben egyes hagyatéki ingatlanok szét 253. §. Az ekként felszerelt és a jelenlevők által aláirt jegyzőkönyv, a tárgyalás vezetője által a gyámhatósághoz beterjesztetik.(4) (7) 254. §. A gyámhatóság nehézségek nem létében, vagy a kipótolandók kipótolása után a jegyzőkönyvi megállapodásokat jóváhagyja s annak hiteles másolatát az atyának vagy gyámnak, illetőleg gondnoknak végrehajtás és miheztartás végett kiadja. Ha az örökségi jog vitássá nem vált, a jegyzőkönyv és az összes iratok csak azon esetben teendők át a hagyatéki birósághoz, ha az örökség tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok is képezik. Azon esetben, midőn az ingatlan vagy telekkönyvi jog az örökhagyó nevén áll, vagy ha nem áll is, de a hagyatéki tárgyalás folytán annak az örökhagyóra történt átháramlása, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirattal, vagy jegyzőkönyvi nyilatkozattal (250. §. 6. bekezdése) igazoltatott: a hagyatéki biróság minden vizsgálat mellőzésével, az ingatlannak |
