«Én N. N. esküszöm (fogadom), hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mindazon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és itélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni.) A községi biráskodással megbizott közegeknél ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja. (1) 8. S. Békebiróvá nem neveztethetnek ki: 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek ; 4. a királyi közjegyzők; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerészethez és a honvédséghez tartozó, tettleges szolgálatban levő tagjai; 6. valamely egyház-községben alkalmazásban lévő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerzetesek és a néptanitók. 9. §. A járásbírók és a jelen törvény értel- haladja, a jelen törvény 1. S. c) pontjában emmében biráskodással felruházott szolgabirák a litelt közegek felállitása esetében is járásuk kisebb jelentőségü polgári peres ügyek azon egész területén gyakorolják ezen birói hatórészében, mely a községi biráskodást meg- ságot.(2) A városokban, nagy községekben, vagy körjegyzői szövetkezetek területén alkalmazott békebirák hatásköre csak az illető város, nagy község, vagy körjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizoltság felterjesztésére azonban az igazságügyi ministernek jogában áll a szabad királyi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu várost két vagy több elkülönitett járásra felosztani és a felosztott részeket ismét egyesiteni. 10. S. A községi biráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerületében megbizolt közegek csak az illető kerületben gyakorolják ezen birói hatóságot. 11. S. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak :(8) 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kivül 50 frtot(4) meg nem halad.(5) 2. Ingóságok vagy munkateljesités iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot(4) meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek n vilatkozik. (6) 3. kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kivül évi 50 frt() összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgva helyett 50 frtot(*) meg (1) V.ö. az erdőtörvény (1879: XXXI. 1. cz.) 125. S-át. - a mennyiben a kir. járásbiróságnak a kisebb polgári peres ügyekben való hatáskörét szabályozza hatályát vesztette és csak azon pontjai vannak módosítva -- hatályban, melyekre a 14. §. értelmében a községi biráskodás terjed ki. (18993: XVIII. i. cz. 1. és 224. SS.) (4) Jelenleg a 14. g. értelmében 20 (rtor. (5) V.ö. 13., 14. SS. nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség birói itéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik. (1) a 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 foügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az rintol, más helyen pedig 200 frtot meg nem esetleg szintén megitélhető pénzbirságon kivül halad. (3) (4) 100 srt összeget meg nem halad és ugyanazon 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keösszeg erejéig a vadak által okozott kártéritést resetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem tárgyazó keresetek.(2) halad.(3) 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak 7. A becsületsértési ügyek az ország azon kiüritése, ugy ugyanezeknek a bérlő részére területén, a hol ezek polgári peres eljárás tárvaló átbocsátása iránti keresetek feltétlenül; gyát képezik. (5) lakást és tartozmányait nem képező más bé- 8. A vásári birósági ügyek az országos és relt helyiségek kiüritésére és átbocsátására vo- heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg natkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kihérösszeg Budapesten 400 friot, más helyen vül 50 frtot meg nem halad. (6) pedig 200 frtot meg nem halad. 9. Mesgye-igazitási és sommás visszahelyeRészint lakást és tartozmányait képező, ré- zési ügyek azonban csak akkor, ha a per társzint más helyiségek együttes kibérlése eseté- gyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy ben a bérlemény kiüritése vagy átbocsátása cat. holdat meg nem haladó füldbirtoknak hiriránti keresetek csak azon esetben tartoznak a toklása képezi.(7) jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya és urbéri biróságok elé, ugyszintén a fennálló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem birói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak. (8) 12. S. A 11. S-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a biróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették. Valamely egészben vagy részben még fennálló követelés, a mely a 11. S. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban megállapitott összeget vagy értéket tulhaladja : a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, a midőn annak csak egy része vonatik kereset alá, habár e rész összege vagy értéke nem terjedne is tul a jelen törvény által megszabott biráskodás hatáskörén. ܕ (1) V. ö. 13., 14. $. (2) V. ö. 1893: XVIII. 1. cz. 1. §. 5. n) p., mely a fonti 4. pontot pótolja továbbá a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t. cz. 93–97.. 102., 103., 108., 113., 121. $S. (3) V. ö. 1893: XVIII. t. cz. 1. $. 5. 1) és mn) p., a melyek pótolják a fönti 5. és 6. pontot. (4) V. ö. az 1893: XVIH. 1. cz. 233. §-a alapján az igazs. min. által 1894 decz. 23. 4873. I. M. E. sz. a. kibocsátott rendelelet a lakbérfelmondás és lakáskiürités iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása lárgyában (1894. R. T. II. 723.). (5) A becsületsértési ügyek az 1878: V. 1. cz. életbelépte óta kizáróan a büntető biróságok hatáskörébe lartoznak. (1880: XXXVII. 1. cz. 33. &. és 40. §. 2. S.) (6) A vásári biráskodásra nézve v. ö. 1868: 481–194. Ss. és 1893: XVIII. t. cz. 233. g. (7) V. ö. az ezen pontol pótló 1893: XVIII. 1. cz. 1. §. 5. m) p. és 233. $. (8) V. 7. 12. §. A polgári biróság elé tarlozó uzsoraügyek, még ha a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá is tartoznának, a sommás eljárás szabályai szerint intézendők el. (1883: XXV. t. cz. 12. §. utolsó bekezd.) A közös hadsereg és honvédség hatóságai által közigazg. úton hozott, kártéritésben marasztaló határozatok hatálya és megtámadhatása tárgyában alkotott 1887: XXXV. 1. cz. 3. §-a szerint amaz ügyekben az 1877: XXII. t. ezikkben megjelölt kisebob polgári peres ügyekben eljáró biróságok illetősége ki van zárva. 13. S. Az 1. §-ban meghatározott közegek a 11. S-ban felsorolt ügyekben egyenlő birói hatósággal birnak.(1) 14. S. A 11. $. 1., 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi biráskodás alá tartoznak.(2) A 11. §. 4. pontjában foglalt ügyek pedig, rint akár az illetékes járásbiró, szolgabiró és ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt össze- békebiró, akár a községi biráskodásra hivatott get meg nem halad, felperes választása sze- közegek előtt megindithatók.(3) 15. S. A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye vagy ha állandó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye ; jogi személyek, testületek, közintézetek, részvénytársulatok és szövetkezeteknél pedig ezek székhelye szabályozza. Ha ugyanazon panasz többek ellen intéztetik : bármelyik alperesnek illetékes birósága választható. Ha a követelés alapját képező okiratban a kötelezettség teljesitésének helye kiköttetett: a pert e hely illetékes birósága előtt is meg lehet inditani.(4) Jelen törvény 11. S-ának 4. pontja eseté- A 11. §. 5. és 6. $. pontjainak eseteiben a ben a per azon biróság előtt inditandó meg, per a bérlemény helyének, a 9. pont esetében melynek területén a mezei rendőri kihágás pedig a foglalás helyének birósága előtt indivagy a vadak által okozott kár elkövettetett. Több egyenlően illetékes biróság közt a választás felperest illeti.(5) 16. $. A birónak nem szabad oly ügyekben eljárni és itélni : 1-ör, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; 2-or, melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodiziglen oldalrokonságban vagy elsőiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak; 3-or, melyekben mint tanu, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött: 4-er, az olvan felek ügveiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áit. Birój érdekeltség esetében a hason hatáskörrel biró szomszédos birák közül felperest illeti a választás: és ha birói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörü szomszédos birák közül ahhoz teendők át, a kit felperes választ.(6) tandó meg. (5 (1) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. 1. (z. 224. S-a folytán. II. FEJEZET. Eljárás a községi biráskodás körül. 17. $. Ezen törvény 28-43, 48. és 49. SS-ai a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandók, a 37. és 39. $$-ok azonban azzal a módositással, hogy a községi biróság csak pénzbüntetést, és pedig öt forintig terjedhető összegben szabhat ki. 18. $. Valamely ténykörülmény valódiságát vagy valótlanságát a biróság a tárgyalás és a bizonyitás összes eredményének szorgos összevetése alapján szabad meggyőződése szerint itéli meg, valamint azt is, hogy a felek beismerésének, ha az később visszavonatott is, mennyiben tulajdonitandó hatály. 19. S. A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménve, birói szemle. Eskü által való bizonyitásnak helye nincs. 20. S. A tanuk és szakértők eskü helvett lelküsmeretükre való hivatkozás mellett kézadással erősitik meg vallomásukat. A vallomásnak ily megerősitése az esküvel erősitett vallomással egyenlő erejünek tekintetik. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy kézadással erősitett vallomást letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer öt forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztalható. 21. S. Ha kellően megidézett felek valamelvike a tárgyalásra meg nem jelen, és a másik fél a halasztásba önként bele nem egyezik: a megjelenő félnek a kereset tárgvára vonatkozó ténykörülmények iránt tett előadása, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyitékok által meg nem czáfoltatik, valónak tartandó. 22. $. Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapokon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason hatáskörü biróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval vagy később irásban értesitendők, a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza. így a tanukhoz, mint a szakértőkhöz azon ténykörülményekre, - melyek bebizonyitása általuk szándékoltatik - tartozó kérdéseket a biróság saját belátása szerint hivatalból vagy a felek inditvánvára intézhet. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szenile eredménye is jegyzőkönyvbe veendő. 23. $. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell; a) az eljáró biróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét; b) a feleknek, illetőleg képviselőiknek neveit; c) a kereset tárgyának megjelölését; d) az itéletet és annak rövid indokolását. Községi biráskodás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más a biró által e czélból meghivott és meghitelt jegyzőkönyvvezető. a A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, a biró, illetőleg a biróság egyik tagja, kis községekben a jegyzőkönyvvezető által aláiratik s birói pecséttel elláttatik. A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláirni, illetőleg kézjegygyel ellátni. Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. 224. S. Az itélet a feleknek rendszerint a tárgyalás befejezte után azonnal kihirdetendő. Ha a felek valamelyike a kihirdetésnél nem volt jelen, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő és annak a jegyzőkönyv kiadványa irásban kézbesitendő. 25. S. A községi biráskodást gyakorló közegek határozataival eldöntött ügvet, a meg nem elégedő fél a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt a járásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre megszabott eljárás szabályai szerint jár el. (1) Ezen szándék szóval vagy irásban az eljáró községi biróságnál bejelentendő és a jegyzőkönyvben a bejelentés időpontjának kitétele mellett feljegyzendő. A biróság a jegyzőkönyv kiadványát legfölebb 8 nap alatt azon járásbirósághoz küldi be, melynek járásához a község vagy város tartozik. Ha az ügy a járásbiró elé vitetett, a végrehajtás a biztositáson túl nem terjedhet; mi ha foganatosittatott, az erről szóló jegyzőkönyv pótlólag a járásbirósághoz szintén átteendő. 26. S. A járásbiró a jegyzőkönyv vétele után az ügyben ezen törvény 29. és következő SS-ai szerint jár el.(2) 27. $. A községi biráskodással felruházott békebirák (3. S.) az ily ügyekben is a III. fejezet határozatai szerint járnak el. III. FEJEZET. Eljárás a községi biráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben.(3) 28. S. Felperes szóval vagy irásba foglalva terjesztheti elő panaszát. Ugyanazon panaszha több, habár jogalapra és tárgyra különböző követelés foglalható, ha ezek mindenike ugyanazon felperes vagy felperesek által ugyanazon alperes vagy alperesek ellen támasztatik, és a biróság az egybefoglalt követeléseknek mindenikére nézve illetékes. (4) 29. S. A biró, ha az ügyet hatósága alá tartozónak és magát illetékesnek tartja, a panasz tárgyalására lehetőleg rövid határnapot tüz ki.(5) Ha ellenben a biró az ügyet hatósága alá tartozónak vagy magát illetékes (1) Ez ügyeknek az 1893: XVIII. 1. c7. életbelépte óta való elintézését e t. cz. 225. §-a szabályozza. (2) E s. hatályát vesztette az 1893: XVIII. i. cz. 225. §-ának rendelkezései folytán. (3) E fejezet jelenleg az 1893: XVIII. I. cz. 224. $-a és 225. §-ának utolsó bekezdése értelmében – csakis a békebırak előtti eljárás tekintetében van hatályban. (4) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. g.). (5) V. ö. 26. S. |
